Kóra Katalin Bianka beszámolója a Kultkocsma.hu oldalon a Hamlet, a Lear király és a Bánk bán című előadásokról – 2022. 08. 12.
A Gyulai Várszínház nyári évadjának visszatérő darabja is székek közé ültette kolleginánkat, Kóra Katalin Biankát. Valami atavisztikus (ősi) dolog lehet ebben, hiszen a színház áll a legközelebb hozzá, méghozzá megkérdőjelezhetetlenül. Számára ez az a világ, amelyben minden megmutatkozik, aminek csak kell: így vagy úgy, de elementáris erővel vonzza, rabul ejti. Már jónéhány színház előadást látott, magazinunknak tudósítást, interjút készített, sőt, kritikát is írt legutóbb, de ez a mostani egy kicsit más. Szeretettel ajánlom figyelmedbe! /Visnyei Ferenc/Visó

Puskás Panni beszámolója a RevizorOnline.hu oldalon a De mi lett a nővel? című előadásról – 2022. 08. 15.
Vajon mi történik, ha a De mi lett a nővel? című férfimese három szereplőjét idősebb színészek kapják meg? Nos, pusztán ettől az egyszerű ötlettől átértelmeződik a darab.

Sümegi Noémi beszámolója az Index.hu oldalon az Ifjú barbárok című előadásról – 2022. 08. 15.
Világgá ment az ifj. Vidnyánszky Attila–Vecsei H. Miklós alkotópáros: külön-külön már kipróbálták magukat Kolozsváron, most közös produkciót hoztak létre, amelyet először a Gyulai Várszínházban mutattak be, a továbbiakban pedig a Kolozsvári Állami Magyar Színházban lesz látható. Az Ifjú barbárok Bartók Béláról és Kodály Zoltánról szól – és még sok minden másról.

Bóta Gábor beszámolója a 168 Óra című hetilapban az Erdélyi Hétről – 2022. 08.
Rémséges dolgokról regélő musicalek, Valahol Európában, Állatfarm, korszerűsített, de a hatalom nem változó természetrajzát lefestő Bánk, ember nagyságúra nőtt Vitéz László, békülékeny hangulatú Illatszertár. Idén is érdemes volt Gyulára látogatni az Erdélyi Hétre.

Fodor György beszámolója a Gyulai Hírlapban a Tündöklő Jeromos című előadásról – 2022. 08. 15.
Tamási Áron 125 évvel ezelőtt született (1897-1966), így aktuális volt műsorra tűzni a Tündöklő Jeromos népszínművet. A dráma először 1936-ban jelent meg, majd az ősbemutató után a Nemzeti Színház 1939-ben játszotta mérsékelt sikerrel az Erdélyi Szépmíves Céh és a kolozsvári Magyar Színház drámapályázatának díjnyertes műveként.