Fodor György beszámolója a La Grange című bemutató előadásról a Gyulai Hírlapban – 2025. 07. 11.
A Gyulai Várszínház és a Soproni Petőfi Színház Erkel Ferenc és Gioacchino Rossini zenéjével tartottak közös ősbemutatót, amely a gyulai születésű mester szerelmi életének nem szigorúan plátói részleteibe nyújtott betekintést.
Category Archives: Kritikák
Molnár Eszter beszámolója a Mit csináljak, hogy jobban érezd magad című előadásról – 2025. 02. 10.
„Borzasztó volt, de szembesítő is. Mivelhogy ez nem csak kitaláció, ez a valóság, és számtalan háztartásban, kapcsolatban ez tényleg meg is történik. Bántalmazott nők és férfiak maradnak csendben, tűrnek, élnek napról napra, és a gyerekeik ebben nőnek fel, ezt találják normálisnak. Generációs traumák öröklődnek; az volt a legborzasztóbb, ahogyan erre rávilágított az előadás.”
Ozsváth Eszter beszámolója a Pénelopeia című bemutató előadásról az Art7.hu oldalon – 2024. 09. 09.
„A vágy nem hal meg a testtel”, sőt, az igazság utáni vágy még pár évezred elteltével sem – ennek jegyében mutatta be a Maladype Színház a 2024. május 31-i budapesti premier után július 22-én a Gyulai Várszínház Kamaratermében Pénelopeia című, magyar-macedón-lengyel koprodukcióban létrehozott előadását. A mű Margaret Atwood azonos című, 2005-ben megjelent regénye nyomán, női perspektívából, a kortárs közönséghez szólva értelmezi újra az Odüsszeia történéseit.
Gurzó K. Enikő beszámolója az Egy, kettő, három – Az ibolya című bemutató előadásról a Gyulai Hírlapban – 2024. 08. 21.
A Nemzeti Színház és a Gyulai Várszínház közös produkcióján mulathatott augusztus 16-án a gyulai közönség. A várszínház 61. évadjának utolsó előtti estjén Molnár Ferenc Egy, kettő, három és Az ibolya című egyfelvonásos vígjátéka csalogatta be a nyári melegből az Erkel Ferenc Művelődési Központba a szórakozni vágyókat. Rátóti Zoltán rendezése és Bodrogi Gyula fellépése feledhetetlen élményt nyújtott.
Molnár Eszter beszámolója az Egy, kettő, három – Az ibolya című bemutató előadásról – 2024. 08. 21.
„Molnár Ferenc-darabokkal egyszerűen sosem lehet mellélőni: számomra mindig ezek az évad fénypontjai. A magyar polgári dráma megteremtőjének művei – még majd’ száz év elteltével is – humorosak, karakterei szerethetők, és üzenetei még a modern kor embere számára is aktuálisak.”
Gurzó K. Enikő beszámolója a Tóték című előadásról a Gyulai Hírlapban – 2024. 08. 19.
Örkény István Tóték című darabjával folytatódtak augusztus 14-én az Örkény István-napok a gyulai várszínpadon. A Kárpátaljai Megyei Magyar Drámai Színház társulata Vidnyánszky Attila húsz éve Gyulán bemutatott emblematikus Tóték című előadását játszotta el újra Trill Zsolt főszereplésével. A háború borzalmait kiveséző produkció évekkel ezelőtt a Beregszászi Illyés Gyula Magyar Nemzeti Színház és a Gyulai Várszínház együttműködésében született.
Molnár Eszter beszámolója az Erkel és a felkelés című bemutató előadásról – 2024. 08. 17.
„Győrei Zsolt és Schlatovszky Csaba írópárosa újból nagyot alkotott. A Hamlear kapcsán találkoztam először a nevükkel, és azóta követem a Pitymalló Kesely munkásságát: igazán meglepett, amikor megtudtam, legújabb művükben Erkel Ferenc élete és munkássága, ráadásul 1848-49 forradalmi hangulata kerül a középpontba.”
Gurzó K. Enikő beszámolója A vágy villamosa című előadásról a Gyulai Hírlapban – 2024. 08. 14.
A Budaörsi Latinovits Színház zárta a Gyulai Várszínház idei Világirodalmi Klasszikusok Fesztiválját a gyulai Erkel Ferenc Művelődési Központban. Tennessee Williams sikerdarabját Ördög Tamás állította színpadra, Hamvai Kornél fordítására támaszkodva. A realitást és a költészetet finoman egymásba szövő előadás egy talajt vesztett nő vágyai és életküzdelmei köré fonódott.
Bóta Gábor beszámolója az Erdélyi Hét előadásairól az Art7.hu oldalon – 2024. 08. 13.
Gyula csaknem ideális fesztiválhelyszín. Az egyetlen olyan magyar város, ahol több mint másfél hónapig naponta más-más produkció látható a nyáron. A kultúrára éhezők bőven csillapíthatják az étvágyukat.
Ozsváth Eszter beszámolója az Erkel és a felkelés című bemutató előadásról a Bárkaonline.hu oldalon – 2024. 08. 12.
1848 őszén kifejezetten nagy esélyünk lett volna megnyerni a szabadságharcot, ha nem operál akkor éppen Gyulán „Perkelt”, mert így persze a plánum – no meg a győzelem reménye – is füstbe ment. Hogy miről is van szó a fentebbiekben, illetve milyen az, amikor egy aranyeres gróf maga is részt vesz a jobbágyfelszabadítás ünneplésében, no meg miért van az, hogy „a pestiekben nem lehet megbízni” (még akkor se, ha az illető történetesen gyulai születésű), továbbá, hogy mit is eredményez egy fiolányi hangyany-halvag megfelelő dramaturgiai pillanatban történő használata, egyaránt kiderül a Gyulai Várszínház és a debreceni Csokonai Nemzeti Színház közös ősbemutatójaként létrehozott dalos bohóságból.