A Gyulai Várszínház bemutatja

Székely János Napok Budapesten
2018. október 17-18.
Vígadó, Nemzeti Színház

Székely János (1929–1992) erdélyi költő, író, drámaíró, esszéista a 20. század második felének egyik legfontosabb alkotója. A Caligula helytartója című 1972-es drámájával (amelyet először éppen 40 éve mutattak be Gyulán, Harag György rendezésében) világirodalmi rangra is emelkedő életművet hozott létre, amely túllép és túlmutat a regionális (erdélyi) és aktuálpolitikai meghatározottságokon. Legjobb művei minden személyes vallomásszerűségük ellenére kifejezik a 20. századi ember transzcendens fogódzóktól megfosztottságát éppúgy, mint ahogy korának közösségi sorskérdéseit is egyetemes igénnyel fogalmazzák meg.

A Gyulai Várszínház nyáron kétnapos programsorozattal próbálta felhívni az életmű teljességére a figyelmet.

Október 17-én és 18-án a programsorozat minden eleme Budapesten is látható, átélhető lesz. 17-én a Vigadó Sinkovits termében megrendezett tudományos konferencia előadói: Bertha Zoltán, Elek Tibor, Falusi Márton, Szakolczay Lajos és Szász László a lírai, prózai, drámai, esszéírói életmű legfontosabb darabjait és kérdéseit tárgyalják. Ugyanott az Én és a világ című előadói est során Henn János, a Marosvásárhelyi Nemzeti Színház színművésze a lírai életmű legkarakteresebb darabjaiból ad elő egy válogatást. 17-én este a Dózsa című monodráma (Bartus Gyula megformálásában) és a 18-ai programok: A nyugati hadtest című novelláskötetből készített hangfelvétel bemutatása, a kerekasztal-beszélgetés Ráhangolóként és Caligula helytartója című dráma előadása már a Nemzeti Színházban lesz látható.

 Részletes program:
2018. október  17., 15.00 óra:
Tudományos konferencia
Előadók: Bertha Zoltán, Elek Tibor, Falusi Márton, Szakolczay Lajos, Szász László
Helyszín: Budapesti Vigadó – Sinkovits Terem

˜
2018. október 17., 17.30 óra:
Én és a világ – Előadói est Székely János költészetéből
Előadó: Henn János
Szerkesztő-dramaturg: Elek Tibor
Rendező: Gáspárik Attila
A Gyulai Várszínház és a Marosvásárhelyi Nemzeti Színház közös produkciója
Helyszín: Budapesti Vigadó – Sinkovits Terem

 ˜
2018. október 17., 19.30 óra:
Székely János: Dózsa – monodráma
Játssza: Bartus Gyula
Zenei közreműködő: Pribojszki Ferenc
Rendező: Árkosi Árpád
A Gyulai Várszínház előadása
Helyszín: Nemzeti Színház – Kaszás Attila Terem

 ˜
2018. október 18., 16.00 óra:
A nyugati hadtest – Hangfelvétel Székely János novelláiból – CD bemutató
Előadják: Schnell Ádám, Horváth Lajos Ottó, Széles Tamás
Közreműködik: Dresch Mihály
Rendező: E. Román Katalin
A Gyulai Várszínház és a Magyar Katolikus Rádió közös produkciója
Helyszín: Nemzeti Színház – Kaszás Attila Terem

˜
2018. október 18., 17.30 óra:
Székely János és a Caligula helytartója
Ráhangoló – beszélgetés
Közreműködők: Balázs Gábor, Elek Tibor, Markó Béla, Szász János
Helyszín: Nemzeti Színház – Gobbi Hilda Színpad előcsarnoka

 ˜
2018. október 18., 18.45 óra:
A Gyulai Várszínház nívódíjainak átadása
Helyszín: Nemzeti Színház – Gobbi Hilda Színpad előcsarnoka

˜ 
2018. október 18., 19.00 óra:
Székely János: Caligula helytartója
A főbb szerepekben: Trill Zsolt, Horváth Lajos Ottó, Bodrogi Gyula, Rácz József,
Bordás Roland, Kristán Attila, Bölkény Balázs e. h.
Rendező: Szász János
A Gyulai Várszínház és a Nemzeti Színház közös produkciója
Helyszín: Nemzeti Színház – Gobbi Hilda Színpad

Bartus Gyula a Dózsa című monodrámában

Székely János: Caligula helytartója című előadásból

2018. augusztus 11. 20:30 óra, Tószínpad
Online jegyvásárlás
Belépőjegy: 2.400 Ft – 2.000 Ft – 1.500 Ft

Jantyik Zsolt: Ezüstbojtár – mesejáték

Előadók:
Jantyik Zsolt – ének, Erdős-Tóth Fruzsina – ének, Jantyik Csaba – gitár,
Takács Szabolcs – basszusgitár, Tóth Zsolt – dob,
Mészáros Ibolya, Sárközi Tamás, Horányi László

Rendező: Fekete Péter

A Nagyerdei Szabadtéri Játékok és a Csokonai Színház közös produkciója

2017-ben két új dupla CD-vel, könyvvel és színházi előadással is jelentkezett a legendás PG Csoport.

A CD-n és könyv alakban megjelent Ezüstbojtár János vitéz (és mindannyiunk) „mai meséje, története”, igazi csemege zenében és szóban, humorral és komoly, elgondolkodtató történetekkel, szerelmes duettekkel. Az alaphelyzet, amibe Jancsi „visszatér”: Iluska Londonban mosogat, Jancsi vendégmunkás (londiner, de lesz békefenntartó is).

Nem mese ez a fiataloknak, akik sokkal hamarabb lesznek felnőttek, mint a korábbi generációk, és mégis olyan mese, amelyhez minden korban fordulni lehet felnőtteknek és az idősebb generációnak is. Az igazi mesét – legyen az klasszikus vagy modern – mindenki szereti. A mesében minden megtörténhet, a mesében kötelező az igazmondás. Azok lehetünk benne, akik szeretnénk, és a legfontosabb: álmodhatunk!

Amióta a 22 új dal és a 26 éneket tartalmazó verses mese megíródott, nagyot fordult a világ: korábban nem volt migránsválság Európában, nem lépett ki Anglia az Unióból, de még új elnöke sem volt az USA-nak (hogy csak néhányat említsünk). A tények ismeretében még izgalmasabb a sokkal korábban megírt mese, gyökeresen megváltozott világunkban irányt mutató és értékközvetítő az Ezüstbojtár. Megnevettet, elgondolkoztat, rácsodálkoztat, miközben szórakoztat.

A gyulai közönség számára kedves momentum, hogy Halmos Béla prímás, népzenekutató hét évig muzsikált a PG Csoporttal. Barátjukra is emlékezik a zenekar, megidézve az előadásban Béla hegedűjének hangját.

2018. augusztus 10. 18.00 óra, Kamaraterem
Online jegyvásárlás
Belépőjegy: 1.000 Ft

Zalán Tibor: Rettentő görög vitéz – antik mesejáték iskolásoknak

Szereplők:
Thészeusz, hős Nagypál Gábor I Aigeusz, Thészeusz atyja
Hannus Zoltán I Aithra, Thészeusz anyja Nyakó Júlia
Periphétész, a bunkós ember Hannus Zoltán I Szinisz, a fenyőhajlító rabló Lovas Dániel I Öregasszony, a koca gazdája Homonnai Katalin I Koca, alvilági halálos állat
Nyakó Júlia I Szkirón, a lábmosató útonálló Hannus Zoltán
Teknősbéka, alvilági halálos állat Nyakó Júlia I Prokrusztész, a kinyújtó-megrövidítő Lovas Dániel I Ariadné, krétai királylány fonállal és koszorúval Homonnai Katalin I Minótaurosz, bikafejű, emberevő szörny Lovas Dániel I A zenék szférája Spilák Lajos

Zene: Monori András és Spilák Lajos
Báb, maszk, díszlet: Németh Ilona és Bodor Kata
A tervezők munkatársa: Takáts Zoltán
A rendező munkatársa: Gyarmati Kata
Fénytervező: Fodor Gergely

Rendező: Fodor Tamás

A Stúdió K Színház előadása

Az ókor egyik legnagyobb hőse, Thészeusz tizenhat évesen elindul Athénba, hogy megismerje édesapját, a királyt. Útja során hírhedt rablókkal, marcona tolvajokkal, alvilági állatokkal küzd meg. Furfangos eszével és bátorságával mindegyiket legyőzi, és amikor azt hiszi, hogy végre megpihenhet apja palotájában, és talán ehet is valamit, kiderül, hogy a legnagyobb feladat még hátra van: le kell győznie a labirintusi szörnyet, Minótaurosz, aki rettegésben tartja Athént. És micsoda szerencse! Nem téved el az útvesztőben, hiszen segíti őt a krétai királylány, Ariadné aranyfonala…

Korosztály: 6 éves kortól

2018. augusztus 9. 18.00 óra, Erkel Ferenc Művelődési Ház
Online jegyvásárlás
Belépőjegy: 1800 Ft

Micimackó – mesejáték
Karinthy Frigyes fordításának felhasználásával színpadra írta: Karinthy Ferenc

Szereposztás: 
Róbert Gida – Cazac Itai Lior
Micimackó – Gulyás Attila
Malacka – Szabó Lajos
Füles – Katkó Ferenc
Bagoly – Hodu József
Nyuszi – Nagy Erika
Kanga – Fehér Tímea
Zsebibaba – Gábor Anita
Tigris – Csomós Lajos

Súgó: Roszik Ivett
Ügyelő: Szepsi Szilárd
Díszlettervező: Egyed Zoltán
Jelmez: Kiss Kata
Zene: Vitéz László
Korrepetitor: Galambos Hajnalka

Rendezőasszisztens: Kiss Kata
Rendezte: Tege Antal

Micimackó története talán 1921 augusztusában kezdődött, amikor A. A. Milne fiának, Christophernek a születésnapjára egy játékmackót ajándékozott, mely után karácsonyi ajándékként következett Füles, majd Malacka. Kanga és Zsebibaba később lettek a gyerekszoba lakói. Milne egy estimese-sorozatot kezdett írni, ahol a történetek fiának és plüssállatainak kalandjairól szóltak. A történet szerint régen, valamikor az ősidőkben, de legalábbis múlt péntek előtt, Micimackó erdőben élt, saját kunyhójában. A Száz holdas pagony lakói még: a fontoskodó Nyuszi, a tudálékos Bagoly, a félénk Malacka, a sértődős kengurumama, Kanga a kicsinyével, Zsebibabával, no meg a vidám Tigris, és persze mindnyájuk szeretett gazdája – Micimackó legjobb barátja – Róbert Gida. Ebben az erdőben mindig történik valami mulatságos vagy izgalmas esemény. Micimackó háborúságba keveredik a méhekkel, elefántfogásra indul barátjával, Malackával, s hőstetteiket zengő versekben énekli meg. Sokszor bajba is keveredik, lévén Csekélyértelmű Medvebocs, de Róbert Gida, aki már nagy és okos – hatéves –, mindig mindent rendbe hoz.

A darab humora a helyzetekből, a sajátos gyermeki logikából és a szereplők beszédéből fakad. A gyermeki logika is gyakran mosolyt kelt. A nyelvi humor nagyrészt a zseniális fordító, Karinthy Frigyes leleményének köszönhető.

Rendkívül mulatságos, hogy az állatkák a felnőttek beszédfordulatait, érdekes/értelmetlen kifejezéseit szövik társalgásukba, gyakran anélkül, hogy jelentésükkel tisztában lennének. Vagy a maguk nyelvére fordítják le az érthetetlen kifejezéseket, s így lesz felfedezésből tejfelezés. Udvariasságból érdeklődnek egymás hogyléte iránt, s különösen Bagoly beszél gyakran az angolok kedvenc témájáról, az időjárásról. Bár az epizódoknak a középpontjában Micimackó áll, a néző érzi, hogy a szereplők Róbert Gida képzelet- és érzelemvilágát testesítik meg.

A Békéscsabai Jókai Színház előadása

2018. augusztus 8. 20.30 óra, Várszínpad
Online jegyvásárlás
Belépőjegy: 1.800 Ft – 1.200 Ft

MÍG FEKSZEM KITERÍTVE
William Faulkner: Míg fekszem kiterítve c. regénye alapján írta:
Vecsei H. Miklós

Szereplők:
Bordás Roland
Böröndi Bence
Ertl Zsombor e.h.
Gyöngyösi Zoltán
Herczeg Péter
Lestyán Attila
Mészáros Martin
Nagy Balázs
Patkós Márton
Reider Péter e.h.
Szabó Sebestyén László

Látvány: Vecsei Kinga Réta
Díszlet: Sufni
Zene: Kovács Adrián
Koreográfus: Berecz István

Rendező: Ifj. Vidnyánszky Attila

A SZTALKER CSOPORT előadása

A Sztalker Csoport első független előadása William Faulkner regényén alapul. A Sztalker Csoport Ifj. Vidnyánszky Attila és Vecsei H. Miklós közös előadásaira létrejött formáció, egyben „képzeletbeli társulat” is; gyűjtőhelye azoknak a fiatal alkotóknak, akik együtt kezdték a színházcsinálást, fórum olyan gondolkodóknak, akik egy irányban, közösen tervezik a jövőt.

William Faulkner Míg fekszem kiterítve című, 1930-as megjelenésű kisregényében nem a történet vagy a drámai helyzet a jelentős, hanem az, hogy költészetében, szürreális világában tud mai lenni és zsigerileg hatni. A darab a felnőtté válás folyamatát, valamint egy közösség megszületését meséli el egy ismeretlen világban. Fiatal férfitestvérek veszítik el édesanyjukat, otthonukat, hitüket. Elfelejtenek beszélni, érezni, életben maradni. Az ő útjuk, az ő keresésük története rajzolódik ki szövegfoszlányokból, képekből, hangokból. Hogy hogyan tanulnak meg kommunikálni, emberként együtt élni, egyedül lerázni a múltat, megrajzolni a jövőt, összerakni a jelent.

„A léghiány, amely a jelen színházát fojtogatja, pontosan ez: a szakrális közeg eltűnése. Szakrális, vallásos közegben ugyanis nincs szükségünk a valóság betű szerinti utánzására, de az abszurd dráma függetlenített színpadára se, hogy egy emberi eseményt fölidézzünk, és ugyanakkor tökéletesen itt és most éljünk át – a nézőtéren és a színpadon.”
Pilinszky János

Bővebben...