Január a Gyulai Várszínházban

A Gyulai Várszínházban, az új évben is heti rendszerességgel folytatódnak a rendezvények, amelynek keretében színházi előadásokat, önálló esteket, koncerteket, filmvetítéseket tartanak népszerű művészek közreműködésével.

Január 8-án egy olyan neves íróra emlékeznek egy vándorkiállítással, aki Gyulán is élt két évet. Bródy Sándor 150 éve született, Mikszáth és Jókai mellett a legnépszerűbb író volt a századforduló környékén. 1881-ben került a bátyjához, az ügyvéd Bródy Adolfhoz írnoknak Gyulára. Itt kezdődött a pályafutása előbb újságíróként, később íróként. Bródy első novellái az itteni lapban, a Békésben jelentek meg. Az első sikeres novelláskötetét, amelyet Nyomor címmel adott ki, itt nyomtatták 1883-ban. Naturális stílusa miatt a magyar Zolának is nevezték Bródyt. Az egri születésű neves íróra egy vándorkiállítással emlékeznek, amelyet Egerben, Debrecenben, Gyulán, Kolozsváron, Budapesten nézhetnek meg az érdeklődők, azokban a városokban, amelyek fontos állomások voltak pályafutása során. A kiállítási anyagban számunkra különleges helye van azoknak a dokumentumoknak, amelyek a gyulai évekre utalnak. A Bródy emlékkiállítás február végéig tekinthető meg a Kamaragalériában.

Január 8-án este hét órától Hobo lesz a vendég a Kamaraterem színpadán. Hármasoltár a címe az önálló estjének, amelyben Hobo annak a három géniusznak állít emléket, akik nagy hatással voltak rá. József Attila versei, Jim Morrison, a Doors együttes egykori szövegíró-énekesének dalai, Vlagyimir Viszockij, orosz énekes-színész szerzeményei hangzanak el a műsorban. Hobo tisztelgése ez az est a mesterek előtt, költészet és zene egy előadásban.

Január 21-én egy igazi komédiát nézhetnek meg a színpadon. A legutóbbi Vidor Fesztivál különdíjas előadása volt a Sárkánytivornya című darab. Deák Tamás műve egy mai falusi kocsmában játszódik, ahol megjelennek a jellegzetes figurák. A kocsmáros, aki a vegyesbolt tulajdonosa és egyben polgármester is, valamint vendégei a poénok zuhogó áradatát adják elő jelenetről jelenetre. Természetesen a férfiakból álló szereplők között fontos szerepe van a bűbájos kocsmatündér, alkoholosztó tevékenységének is, aki azt is nagyszerűen eljátssza, hogyan kántál angolul egy csiszolatlan gyergyói lány. Kiváló egyéni színészi alakításokat láthatunk az előadásban, de az együttes játék is jól összehangolt. Pompás mulatság ez a vendéglátóipari színház a budapesti Picaro Műhely előadásában, amely azonban túllép a mai kocsmaábrázolás közhelyein.

Január 28-án este hét órakor egy különleges, nemzetközi koncertet-táncjátékot-multimédiás produkciót nézhetnek meg Factory-Gyár címmel. Dánia egyik legnevesebb zenekara a Strange Party Orchestra két éve adott nagysikerű koncertet Train-Vonat címmel a Kamarateremben. Most új műsorukkal mutatkoznak be, amelyet vajdasági kortárs táncosokkal együtt csináltak meg. A rock-jazz-experimentális zenei stílusban játszó zenekar túlmegy az átlagos „csak zene” koncerteken. Egy-egy történet köré építik fel műsoraikat, amelyet multimédiás filmvetítésekkel kísérnek. Új produkciójuk a XX. század első felének egy mára már szerencsére túlhaladott képződményét, a nagyipari gyárat veszi górcső alá. Az indusztriális épületek korábban minden ipari város meghatározó részei voltak. Ezek szolgálnak illusztrációul a mostani darabban, amelyhez a zene és a videoart mellé a tánc is csatlakozik. A Franciaországban élő vajdasági magyar táncosok által bemutatott kortárs tánc szerves része a nemzetközi összművészeti produkciónak. A darab koreográfus táncosai: Varga Henrietta és Debrei Dénes. Az egyedi produkcióban Orfeus Skutelis
szerbiai fotóművész képei és videomontázsai láthatóak, amelyet a neves dán zenekar, a Strange Party Orchestra  érzelemgazdag kompozíciói tesznek teljessé.

Január 30-án a filmklubban levetítik ezt a filmet, amelyet sokan az egyetemes filmtörténet legjobb szerzői filmjének tartanak, az Andrej Rubljovot. Az egykor élt neves orosz középkori festőről szóló monumentális filmet Andrej Tarkovszkij rendezte. Az akkori Szovjetunióban nem nagyon örültek ennek az alkotásnak, amelyben a hitnek, a szerelemnek, az alkotó ember előtti tiszteletnek fontos szerepe van. Tarkovszkij arra akarták rábírni, hogy vágja ki a filmjéből a kereszténységre utaló képsorokat. A rendező ezt nem akarta először megtenni, később mégis vágott ki jeleneteket a filmből, azonban a lényeg benne maradt. A film Cannes-ban 1969-ben elnyerte a Kritikusok-díját. Az Andrej Rubljov című alkotást a legjobb szovjet művészi filmként tartják számon a mai napig.