2021. augusztus 5. 17.00 óra, Kamaraterem
Kettős könyvpremier – Az ember tragédiája, Mire való a színház?
Az Erdélyi Hét egyébként is gazdag programja augusztus 5-én (csütörtökön) 17.00 órakor a Kamaratermünkben könypremierrel, egy kettős könyvbemutatóval gazdagodik. A kolozsvári Koinonia Kiadó gondozásában, Visky András szerkesztésében megjelent a Silviu Purcărete által rendezett Az ember tragédiája című előadás létrejöttének igen gazdag dokumentációja, ami nemcsak azok számára lehet érdekes, akik előző nap látták az előadást.
A kötet Silviu Purcărete Az ember tragédiája című előadásának megszületését dokumentálja. A temesvári Csiky Gergely Színházban színre vitt előadásról közölt bőséges képanyagot – Bíró István munkája – Visky András dramaturg-naplója kíséri. Ezt egészíti ki Mátyus Melinda részletekbe menő, elegáns és érzékletes előadás-leírása, valamint Georges Banu esszéje. A Silviu Purcăreteről készül portré-esszé, valamint a kötetet záró Purcărete-breviárium nem titkolt szándéka, hogy az összeállítást egyetemisták is haszonnal forgathassák kortárs színházi stúdiumaik során. Az említett breviárium szövegeit leszámítva, melyeket eredeti nyelven közöl a kötet, minden szöveg három nyelven olvasható: magyarul, románul és angolul.
A kötet különlegessége, hogy most először adja közre Silviu Purcărete rajzait, azt a két jegyzettömböt kitevő skicc-gyűjteményt, amely a próbafolyamat alatt született.
A könyvpremieren jelen lesz a szerkesztő Visky András, aki az előadás dramaturgja, Mátyus Melinda író, Balázs Attila a temesvári színház igazgatója, házigazda: Elek Tibor a Gyulai Várszínház igazgatója.
S ha már a vendégek között köszönthetjük a költő, író, dramaturg Visky Andrást, akkor bemutatjuk a nemrég megjelent, Mire való a színház? című saját esszékötetét is.
A színháztörténet modernitást lezáró műve, amely a színházat még Isten-kérdésnek fogja fel, minden bizonnyal Samuel Beckett Godot-ra várva című drámája, amely A játszma vége tökéletessé csiszolt metafizikai sakkjátékszínházban teljesedik be. A drámairodalom Beckett után szakít ugyan a több évezredes metafizikai genealógiával, de nem a színház; több olyan alkotót ismerünk ugyanis – Jeles András, Silviu Purcărete, Romeo Castellucci -, akik a theatrum theologicum bűvkörében alkotnak: számukra a színházi előadás a létezés kozmikus kérdéseinek a közösségi rítusa. Amennyiben a színház az ember testi tapasztalatainak a tárháza (régebbi kifejezéssel: élettár), a theatrum theologicum nem egyéb, mint az Isten-gondolatok és Isten-vesztések, a megváltás és a saját életünkkel való kiengesztelődés, valamint a történelem fogságába zuhant kozmosz fölvetésének a közösségi tere. A könyv nem a theatrum theologicum monografikus kifejtése, hanem a fogalom megnyitása. Nyilvános, de semmiképpen sem magányos útkeresés.
VISKY ANDRÁS József Attila-, Szép Ernő- és Károli Gáspár-díjas író, dramaturg, a kolozsvári Babeş-Bolyai Tudományegyetem színházelmélet- és dramaturgiaprofesszora, a Károli Gáspár Református Egyetem oktatója, valamint több tengerentúli egyetem vendégtanára. 2008-tól a Kolozsvári Állami Magyar Színház művészeti vezetője, 2016-tól a Széchenyi Irodalmi és Művészeti Akadémia rendes tagja. Darabjait magyar, európai és amerikai színházak tartják műsoron. Kutatási területe a rituális színház, kortárs dramaturgia, valamint a színházelmélet és a praxis viszonya. Munkásságáról 2017-ben tanulmányokat és három drámát tartalmazó könyv jelent meg Angliában, András Visky’s Barrack Dramaturgy. Memories of the Body címmel.