„A Nehéz istennek lenni előadás már a beharangozójában felkeltette érdeklődésem. Mundruczó Kornél munkáit ismerve, várható volt, hogy valami egészen szokatlan dolgot láthatok a színpadon. Várakozva tekintettem az előadásra. Nem csalódtam. Egy, sajnos, napjainkban is aktuális témát tárt fel a darab. Megdöbbentett az a nyers őszinteség, ahogyan bemutatták ezt a színészek. Remek színészi alakítások tették számomra

„Most jártunk először Gyulán, az első esténk a Várszínházba vezetett. A nézőtér csoda hangulatos, az előadás is remek volt, még a nejemnek is tetszett, pedig ő nem kedveli az operettet. Jövőre is szeretnénk menni, a színház és a város hangulata miatt. Mind a két játszóhelyet ki szeretnénk próbálni, a váron belülit is, ezt csak a

„A Zenta 1697 című rockopera előadásának méltó helyet adott a történelmi helyszín, a Gyulai Várszínház Tószínpada. ( A cselekmény a Tisza mentén zajlott.) Az előadás nagyon színvonalas és igényes. A világtörténelmi eseményt egy-egy jelenet villantja fel, a cselekménynek látványos nyomatékot adnak még a – a zenén és a dalokon kívül – a táncjelenetek és akrobatikus

„Békéscsabán élek, és rendszeres nézője vagyok a Gyulai Várszínház, illetve a Kamaratermi daraboknak. Szeretem a “kísérletező”, és a kortárs előadásokat. A Desdemónium azért fogott meg, mert a letisztult színpadkép mellett minden figyelem a művészekre irányult. Ritkán látott műfaj, hogy egy csodás hangú operaénekesnő ilyen kiváló táncos. A darabban megjelent a nő és annak sokszor nehéz,

„Gyulára visszatérni igazi nosztalgikus élmény volt, hiszen gyerekkoromban a város és a méltán híres Várfürdő megannyi alkalommal szolgált gondtalan családi nyaralásaink színhelyéül. Természetesen a Várszínház is régi ismerősként várt minket vissza. Még halványan élt bennem az évekkel ezelőtt a vár falai között látott gyermekelőadás emléke, egy gyermek néptáncfesztivál alkalmával pedig még én magam is felléphettem