Tóth-Máthé Miklós: A zsoltáros és a zsoldos – színmű egy részben

2018. július 29. 17.00 óra, Református Templom
Online jegyvásárlás
Belépőjegy: 1.000 Ft

Tóth-Máthé Miklós: A zsoltáros és a zsoldos – színmű egy részben

Szereplők:
Horányi László, Ivaskovics Viktor, Havasi Péter, Farkas Tünde
Rendező: Kis Domonkos Márk

Tóth-Máthé Miklós a reformáció nagyjai közül a legsokoldalúbb egyéniséget, Szenczi Molnár Albertet, a protestáns polgári irodalom jeles költőjét, zsoltárfordítóját, egyházának tudósát, gyakorlati igehirdetőjét, iskolaalapítóját és még számos polihisztori tevékenység művelőjét teszi meg főhősévé.

Az epizód, amelyet a szerző barokkos irodalmi nyelven megjelenített, azt az időszakot öleli fel, amikor Szenczi Molnár Albert Heidelbergben élt, és elérte őt is a harmincéves háború pokla, kirabolták, megkínozták, majd bebörtönözték nézeteiért. A fogva tartó kapitányon múlik, hogy élet vagy halál lesz a fogság vége. Kettőjük párbeszéde és személyessé váló kapcsolata határozza meg, hogy a kapitány hogy dönt végül.

A Magyar Drámák Színház, az Esztergomi Várszínház és a
Váci Dunakanyar Színház közös előadása

Bővebben...

Zrínyi 1566 – rockmusical

2018. július 27. 21.00 óra, A vár előtti tér
A belépés díjtalan

Zrínyi 1566 – rockmusical

Szereplők:

Zrínyi Miklós gróf – SASVÁRI SÁNDOR – Jászai díjas
Lahib, / Pribék János / janicsár – SZOMOR GYÖRGY
Cserenkó kincstartó – TÖRÖK TAMÁS
Anna, szakácsnő – DÉVÉNYI ILDIKÓ
Rosenberg Éva, Zrínyi felesége – VERMES TÍMEA
Szokoli Mehmed, török nagyvezér – BELEZNAY ENDRE
Salm gróf, osztrák fővezér – BLASKÓ BALÁZS – Jászai díjas
Novák János, hadnagy – KELEMEN CSABA
Nádasdyné, a nádor özvegye – IVÁN ILDIKÓ
Kata, szolgálólány – NAGY SZILVIA
Kecskés György, hadnagy – VÁRHELYI DÉNES
Dandó Ferenc, hadnagy – GÖTZ ATTILA
Radovan Jakab, hadnagy – GREGOROVITS TAMÁS
Gerecs Bartolus, hadnagy – VIDÁKOVICS SZLÁVEN
Orsits István, hadnagy – TUNYOGI PÉTER
Lulla, török háremhölgy – NAGY BARBARA
Perván, janicsár aga – BLASKÓ BÁLINT
Borbála, szolgálólány – BOKOR NOÉMI
Ali, török aga – RADVÁNSZKY SZABOLCS
György, Zrínyi Miklós fia – SZABÓ ARNOLD
Apród – VÁRHELYI ÁRON

Valamint magyar és horvát vitézek, török vitézek, magyar asszonyok, lányok, török háremhölgyek szerepében…
Zrínyi Gárda Csáktornya – Zrinska Garda Cakovec
Zrínyi Tánckar tagjai
Zrínyi Vitézek Hagyományőrző Szakosztályának tagjai
EuroDance Táncszínház

Rendező: Moravetz Levente

A Moravetz Produkció előadása

„A darab a történelem és a képzelet ötvözete. Ezért is akartam beszélni róla, mert nézetem szerint a költői képzeletet megbilincselni nem szabad semmilyen cenzúrával, még a vélt vagy valós igazság bilincsével sem, de azt azért nem árt tisztázni, mi történelem és mi a képzelet. Aztán ha a képzeletről kiderül, hogy történelem, az már csak szerencse, ami kevés írónak adatik meg.

Ahány olvasmány, ahány tanulmány erről a férfiról, annyi vélemény. Szeretném előre hangsúlyozni, hogy nem történelmi tanulmányt írok. Sem most, sem a darabban. Nem dolgom, nem feladatom, nem tisztem. Én egy darabot írtam. A sok véleményből azt ragadtam meg, ami a darab szempontjából számomra érdekes és hasznos volt. Hogy történelmi szempontból kinek van igaza, melyik történésznek, melyik csoportnak, döntsék el ők. Én szórakoztatni akartam.”

Moravetz Levente

 

„Szerkezetét tekintve a darab folyamatosan vált a prózai és zenés részek között. Ilyen tekintetben megköveteli a néző állandó figyelmét, annál is inkább, mert a musical cselekménye több idősíkon zajlik: párhuzamosan láthatjuk a vár ostromának kibontakozását, valamint azt, ahogy Cserenko kamarás, az ostrom egyik túlélője külön-külön visszaidézi az eseményeket mind a török, mind az osztrák fővezér előtt. Ám mindez nem hátrányára, hanem előnyére válik az előadásnak: érdekessé, lebilincselővé teszi a prózai részeket is. Moravetz Levente szövege bátran ötvözi a történelmi tényeket az alkotói fantáziával. A taktikai csatározások közepette valódi emberi sorsokat látunk kibontakozni. A Zrínyi 1566 három húzóneve kétségkívül Sasvári Sándor, Csengeri Attila és Feke Pál. Megannyi szereppel a háta mögött Sasvári Sándor országunk minden jelentős musicalszínpadán állt már. Zrínyi Miklós alakjával pályafutása egyik legnagyobb szerepét kapta meg. Nincs könnyű dolga a színésznek, hiszen egyrészt szinte az elsőtől az utolsó másodpercig jelen van a színpadon, másrészt címszereplőként a legtöbb dalt is énekli, amelyek rendkívül széles skálán mozognak: nagy ívűek és csendesen drámaiak, lendületesek és egészen lágyak.”
http://vivalamusical.hu/hirek/zrinyi1566_0706

 

 

Bővebben...

Illuminations – Rákász Gergely orgonahangversenye

2018. július 26. 21.00 óra, Belvárosi Római Katolikus Templom
Online jegyvásárlás
Belépőjegy: 3.200 Ft

Illuminations
Rákász Gergely
orgonahangversenye

Illuminations – A lélek és fény varázslata

Különleges, érzéki és érzelmes hangverseny az ILLUMINATIONS című élményshow.

Rákász Gergely 15 évesen, az ország legfiatalabb koncertorgonistájaként adta első hangversenyét. 2005-ig az Egyesült Államokban tanult és koncertezett, mindezidáig több mint 1500 fellépése volt Magyarország, Európa és Amerika nagyvárosaiban. Egyedi látásmódja fiatalos lendülettel tölti meg a komolyzenét. Látványkoncertjeivel új műfajt teremtett, amellyel tízezrekhez hozta közelebb a hangszert a képzőművészet, a tánc és a színészi játék segítségével.

A koncertjein nemcsak a játékával, de a zenetörténetből vett érdekes háttértörténetekkel is rabul ejti közönségét. Iskolaprogramja keretében több mint 100 magyar iskolában szólaltak meg hangversenyei, csaknem 50 000 diák ismerkedett meg általa a klasszikus orgonazenével. Nyolc szólóalbuma jelent meg. Szülővárosa, Győr kulturális nagykövete, templomos lovag.

Wagner, Händel, Schubert és Bach legismertebb zeneműveiből áll össze a műsor, műsor, melynek lényege, hogy az ünnep valódi hangulatát adja át, közhelyek nélkül. Klasszikus zene, érintésnyi közelségben.

 

Bővebben...

Elza, vagy a világ vége – hadművelet két részben

2018. július 25. 20.30 óra, Várszínpad
Online jegyvásárlás
Belépőjegy: 2.400 Ft – 2.000 Ft – 1.600 Ft

Egy végtelenül humoros, szórakoztató, de nagyon elgondolkodtató előadás!

Elza, vagy a világ vége – hadművelet két részben
Babits Mihály Elza pilóta vagy a tökéletes társadalom című regényét felháborítóan megbolygatva.

Igen, a mi mai világunk. Annak a sokat bámult, XX. századi kultúrkör szaknak mi vagyunk a végső eszménye. Az örök harc társadalma: a tökéletes társadalom, melyben a cselekvő és kollektív élet kizárja a dekadens kultúrát, mely köztudomás szerint a régi Európa egyik rákfenéje volt. Mindaz, ami az akaratot bénítja, a cselekvést gyengíti, az erkölcsöket rontja, a fantáziát megfertőzi, az egyén önérzését fölcsigázza, az öncélú művészet, a szellemi tudomány, a metafizikai gondolat, az érzelmi komplikációk kultusza, eltűnt, vagy leszorult azzá, ami! Üres játékká, melyet senki sem vesz nagyon komolyan.

De minden relatív.

Felhívjuk kedves nézőink figyelmét, hogy az „Elza, vagy a világ vége” című előadásunkban stroboszkóp világítási effektust alkalmazunk a színpadon. A villogó fény, az arra érzékenyeknél, egészségügyi problémát okozhat!

A k2 Színház 2010 nyarán alakult független színházi műhely, amely a Kaposvári Egyetem akkor másodéves színész-hallgatóiból szerveződött. A csapatot két akkor másodéves hallgató, Benkó Bence és Fábián Péter alapította közösen. A k2 Színház repertoárja kettejük írói és rendezői együttműködésére épül, az immáron Budapesten működő társulat az egyik legígéretesebb fiatal színházi alkotói csapat jelenleg Magyarországon. A k2 színháznak jelenleg több előadása is fut Budapesten (Züfec, Cájtstükk, Sömmi, Röpülj, lelkem!). A csapat vezetői először dolgoztak a Miskolci Nemzeti Színházban, Babits Mihály Elza pilóta vagy a tökéletes társadalom című műve alapján hozták létre az Elza, vagy a világ vége előadást, Prohászka Fanni, Harsányi Attila, Farkas Sándor, Fandl Ferenc főszereplésével.

A 2017/2018 évadban újra  Miskolcon dolgoztak az alkotók, a Miskolci Nemzeti Színház és a k2 Színház közös produkciójaként jött létre az Emberek alkonya.

A Miskolci Nemzeti Színház előadása

16 éven felülieknek ajánlott!

Bővebben...

Verebes Ernő: Gerendák

2018. július 24. 20.30 óra, Erkel Ferenc Művelődési Ház
Online jegyvásárlás
Belépőjegy: 1.800 Ft

Verebes Ernő: Gerendák

Szereplők:

Jósika – szélmolnár – Ferenci Attila
András atya – plébános – Szabó Imre
Magdolna – Jósika felesége – Vass Magdolna
Fília – András atya néma unokahúga –Tarpai Viktória
Szemző úr – malomtulajdonos – Sőtér István
W. Sorath – tehetségkutató a Columbia Egyetemről – Kacsur András
Újságírónő – W. Sorath lánya – Kacsur Andrea
Énekes asszony – Orosz Melinda
Györköc – Jósika és Magdolna fia – Szabó Levente
Kisleány – Deák Alexandra

Népi énekek: Farkas Tünde I Zeneszerző: Wittek Béla I Látványtervező: Bakos Ildikó

Rendező: Rideg Zsófia

A Kárpátaljai Megyei Magyar Drámai Színház előadása

A búza lisztté, a liszt lélekké lesz egy templommá alakuló malomban.
A 20. század elején egy szélmalmot, melynek ideje lejárt, imaházzá alakítanak át az Alföldön. A püspök egy börtönviselt, kétes előéletű papot, András atyát vezényli oda, lássa el a lelkipásztori feladatokat. A malmot addig működtető szélmolnár, Jósika, azonban más munka híján, a családjával együtt szintén szeretne ott maradni a templommá változtatott malomban. Az atya nem tud velük mit kezdeni, de végül megengedi, hogy maradjanak. Jósika személye egyre titokzatosabb a számára, s már nem tudja, hogy igazából ő vagy az újonnan kinevezett sekrestyés áll-e közelebb ahhoz a világhoz, amelyben hinnie kéne.

– Csak egy kérdés volt a Gerendák kiindulópontja, meséli a szerző, Verebes Ernő: Vidnyánszky Attila – aki szövegeimből előadásokat rendezett a beregszászi társulatával – egyszer megkérdezte tőlem: miért tudnak egyesek szebben énekelni, mint mások? Zavarba ejtő kérdés, mert a tehetség, az isteni adomány tőlünk független képességét fordítja vissza – galád módon – a mi életünkre. Mintha mi tehetnénk saját tehetségünkről vagy tehetségtelenségünkről. Erről eszembe jutott, hogy maga az áldozathozatal az, ami a tehetség csúcsát jelenti, mert az már emberi. A szépen éneklés szalon-pillanata ugyanis itt átúszik egy „valakiknek szóló” éneklésbe, ami viszont már az ember által irányított isteni szikra. Mondhatnám azt is, hogy az áldozathozatal pillanatában az emberi szépségnek életigenlő célja van.

– A búza lisztté lesz, a liszt lélekké változik a szélmolnár templommá alakuló malmában – mondja a rendező, Rideg Zsófia. – Két egymásba fonódó síkon játszódik az előadás: a nagyhét történései vízjelként húzódnak a realista történet mögött. A két sík állandó párbeszédet folytat egymással, hol ironikus, hol magasztos párbeszédet. A külső világ fenyegetésére a belső terünket kell templommá alakítanunk – a zene, az ének, az alkotás ebben segíthet. Ez lehet az a közösségi mondanivaló, amelynek jegyében született az előadás.
Verebes Ernő

 

„Verebes Ernő Gerendák című darabjának felolvasószínházi változatát 2015-ben megrendeztem a Nemzeti Színházban a beregszászi színészek közreműködésével. Ekkor fogalmazódott meg bennem, hogy érdemes elvinni egy térbeli megvalósításig, mert nagyon izgalmas, rétegzett darab. Költészet, de a kezek költészete, azoké, akiknek az évszaknak megfelelő szerszámaik vannak. Hétköznapi tárgyaik (mosdótál, őrlőgép, asztal), amelyek átlényegülnek hangszerekké, liturgikus eszközökké. A búza lisztté lesz, a liszt lélekké változik a szélmolnár templommá alakuló malmában. Két egymásba fonódó síkon játszódik az előadás, a nagyhét történései vízjelként húzódnak a realista történet mögött. A két sík állandó párbeszédet folytat egymással, hol ironikus, hol magasztos párbeszédet.

A külső világ fenyegetésére a belső terünket kell templommá alakítanunk – a zene, az ének, az alkotás ebben segíthet. Ez lehet az a közösségi mondanivaló, amely Beregszászban érvényessé teheti jelen vállalkozásunkat. A darab, mondhatni, eleve a beregszászi színészekre íródott, Verebes Ernő többször dolgozott már a társulattal. Színészi adottságaik mellett fontos az a szakmai út is, e társulat tagjai közösen jártak végig, egy lepusztult szállodai épületet Thália templomává alakítva át. Nem kis fenyegetettségnek kitéve jelenleg is…”
Rideg Zsófia

 

Bővebben...