Ferdinand von Schirach: Isten

2024. július 8. (hétfő) 20.30 óra, Várszínpad
Az Örkény Színház előadása
Az eutanázia kérdése az ókor óta foglalkoztatja a közvéleményt. Szókratész, Platón és Seneca is támogatta, de az orvostudomány megalapítója, Hippokratész például ellenezte. A kérdés, van-e joga az embernek beavatkozni saját halálának folyamatába, ma is sok helyen heves vitákat vált ki.

Michelle Kholos Brooks – Kelly Younger: Kalamazoo

2024. július 10. (szerda) 19.00 óra, Erkel Ferenc Művelődési Központ
Az Orlai Produkció előadása
Mit akarnak ezek még? – kérdeztük húszévesen, ha az idősebbek szerelméről esett szó. Pedig az ember sohasem túl öreg ahhoz, hogy fiatal legyen! A remek humorú írópáros fordulatos komédiája megmutatja, milyen a romantika az élet második felvonásában. Amikor Peg, a konzervatív madárrajongó egy ismerkedős oldalon rátalál az izgalmakat fémdetektorral kereső Irvingre, megérkezik a szerelem, első látásra.

Rejtő Jenő: A szőke ciklon, avagy egy gentleman élete nem átjáróház

2024. július 15. (hétfő) 20.30 óra, Tószínpad
A Viharsarok Táncszínház előadása
Bizony, az élet nem fenékig lektűr. Még az olyan szakavatott tollforgatók is kerülhetnek alkotói válságba, mint Jenő, aki a feltűnni vágyó kezdő írók lendületével sóhajtozik az üres lap előtt. A könyvkiadónak hetykén azt ígérte, hogy délre kész a kézirat… És már reggel tíz óra van. Nézi ablakából a szemközti kávéházba igyekvő alakokat. Téma után szimatol. És érkezik is balról vehemens tempóban: a kávéház forgóajtaján beleng a végzet előszele: a Szőke ciklon! Jenő írni kezd, de olyan tempóban, hogy ember legyen a talpán, aki ezt követni tudja.

Dan Goggin: Apácák – Nunsense

2024. július 17. (szerda) 20.30 óra, Tószínpad
A Zenthe Ferenc Színház előadása
Lehetséges több mint ötven gombamérgezésben elhunyt apácáról és az afrikai lepratelepen átélt élményekről fergeteges vígjátékot írni? Bizarr ötlet, de Dan Gogginnak sikerült. Az Apácák című musical ősbemutatója az off-Broadwayn volt, ahol a darab óriási sikert aratott, 3672 alkalommal került színre! A salgótarjáni Zenthe Ferenc Színház előadása is oltári, a show egyszerűen mennyei!

Marc Camoletti: Boeing Boeing – Leszállás Párizsban

2024. július 19. (péntek) 20.30 óra, Várszínpad
A Sensum Arts előadása
Ha a „színházcsinálók” biztosra akarnak menni, akkor a bohózatok bohózatához nyúlnak, ez pedig nem más, mint a Boeing Boeing (Leszállás Párizsban). Camoletti komédiája még a Guinness Rekordok Könyvébe is bekerült, ugyanis ez a világon legtöbbet játszott vígjáték!!! Bernard, a fiatal francia sztárépítész, vérbeli playboy: menő lakásából Párizs csodálatos panorámájában gyönyörködhet, meg persze meseszép menyasszonyában, akit mámorosan szeret, de mámorosan szereti másik menyasszonyát is.

Kálmán Imre – 120 perc alatt a Föld körül

2024. július 20. (szombat) 20.30 óra, Tószínpad
A Monarchia Operett előadása
Zenés utazás az Operettkirály dallamaival! Varázsos dallamok, különleges ritmusok, felfokozott érzelmi kitörések. Keringők, polkák, vad tangók, bódító indiai hangzatok és fékezhetetlen magyar csárdások. Bárok és orfeumok mélye, paloták tükörterme, mesés búvóhelyek érzékisége.

Dés László-Geszti Péter-Grecsó Krisztián-Molnár Ferenc: A Pál utcai fiúk

2024. július 21. (vasárnap) 20.30 óra, Tószínpad
A Pannon Várszínház előadása
Molnár Ferenc világhírű regénye alapmű az emberi társadalom természetéről, a hősiesség, az árulás, az esendőség és a hazaszeretet fogalmáról. Nemecsek, Boka, Áts Feri és a többiek örök példák, örök kortársaink. A klasszikus alapmű ezúttal nem gyerekek, hanem ifjú emberek konfliktusaként szólal meg. A drámai helyzetek így még keményebbek, melyeket tovább fokoznak a mai hangzású zenék és dalszövegek. Az előadásban döntő szerepet játszik a tárgyi világ akusztikus megszólaltatása, a színészek zenei-ritmikai kreativitása, a fiatalság ereje, humora, az eredeti mű katartikus üzenete.

Margaret Atwood: Pénelopeia

2024. július 22. (hétfő) 19.00 óra, Kamaraterem
A Gyulai Várszínház és a Maladype Színház közös bemutatója
Homérosz Odüsszeia című eposzának, a trójai háborúnak, valamint Ithaka királynéjának, Pénelopénak, az asszonyi hűség megtestesítőjének Margaret Atwood általi sajátos mítoszadaptációja: Pénelopé történetének modernkori visszhangja és tükröződése, drámai szerkezetbe átültetve. A 2005-ben írt nagysikerű regény (fordító: Géher István) sok szálon futó színpadi feldolgozása a Hádész fogságában őrlődő Pénelopé tragikus sorsának meghosszabbítása, a Szolgálólányok életét követelő kegyetlen gyilkosság miatt érzett fájdalom és bűntudat kivetülése.