Mundruczó Kornél / Proton Színház: Frankenstein-terv

Előzetes

2021. július 26. 20.30 óra, Tószínpad

Az előadás hossza: 130 perc, szünet nélkül

Online jegyvásárlás 
Belépőjegy: 3900 Ft

 

 

Mundruczó Kornél / Proton Színház

Frankenstein-terv

A Proton Színház előadása

 

Viktória – Spolarics Andrea

Frank Viktor – Rába Roland

Magda – Mezei Kinga

Argyelán Péter – Derzsi János

Rendőr – Terhes Sándor

Natasa – Stork Natasa

Rudolf – Orth Péter

Argyelán Tünde – Kiss Ágota

 

Díszlet, jelmez: Ágh Márton

Írta: Mundruczó KornélBíró Yvette

Dramaturg: Petrányi Viktória

Rendezőasszisztens: Szakács Zsuzsa

 

Rendező: Mundruczó Kornél

 

„A teremtő gőgje: az alkotás nagyratörő, 
de a létrehozott mű nagyobb lehet, mint a teremtő gesztus.”

 

Frankenstein-terv központi kérdése, hogy mit tehet és mit nem tehet a más ember ezen a helyen, ahol mi, a többség fogalmazzuk meg kényszerűen, hogy mi is a másság, napi érdekeink, lakóhelyünk és adott pozíciónk, sikerünk és sikertelenségünk tükrében. Az előadás azt a mechanizmust mutatja fel fájó és nagyon is valóságos, aktív módon, amiben minden idegenkedés megfogan.

A normalitás vadhajtások nélkül nem nyerheti el értelmét, tehát előállítja a maga démonait, a maga vadait, a maga rémálmait, szörnyeit, deviáns alakjait, hogy legyen mihez képest megfogalmaznia önmagát. Amikor ez a leválasztás megtörténik, a normalitás megütközik a saját vadhajtásain, elámul, és meghozza az ítéletet: ez már nem tartozik hozzám. Ezért már nem vállalhatok felelősséget. Ez már a hatáskörömön, értékrendemen kívül esik, nem az én asztalom. Az élet úgy rendezi aztán, hogy ezekkel a rémekkel, értsd bűnözőkkel, nyomorékokkal, deviánsokkal csak a legritkább esetben kell találkozni, hiszen a leválasztáskor az elkülönítés is gondosan megtörténik társadalmi és individuális szinten egyaránt. A társadalom intézetekbe, az individuum a legmélyebb tudatalattijába zárja a maga „persona non gratait”.

 A Frankenstein lényege egy olyan lázadás (a szörny lázad a puszta létével), mely kinyitja a gondosan lereteszelt zárakat és szembesít azzal, hogy normalitásunk nagyon esetleges és ingatag alapon dőlt csak el, tulajdonképpen a többség elvén. A szembesítés a szörny megjelenése, mely valódi és emberi és mindent kibillent a maga rendszeréből, mert létezésével hívja fel a figyelmet arra, hogy hogyan ítélkezünk. Mert minden pillanatban azzal kell szembesüljünk, hogy nem hozzá vagyunk hasonlóak, hanem mindenki máshoz. Mivel ő a „szörny, a deviáns, a valaki”, fittyet hányhat a világra, ezért nem foglalkozik a mi korlátainkkal és így irigylésre méltóan szabad. Ezt a szabadságot irigyeljük el tőle, és mivel integrálni nem tudjuk és talán nem is akarjuk – a félelmünk annál sokkal nagyobb, a gyávaságunk sokkal mélyebb – ezért elpusztítjuk.

 

Mundruczó Kornél, az előadás rendezője: „Filozófiai értelemben szerintem a fasizálódás lényege a félelemmel vegyes irigység. Szándékom szerint ezt a folyamatot kell a nézőnek az előadás alatt minél valódibb módon megélnie. A cél az lenne, hogy a kérdés ne az intellektuális csatornán merüljön fel, hiszen azon a csatornán helyes válaszokat tartunk raktáron, hanem olyan módon hasson a darab, hogy a meglepetéssel teli kíváncsiságtól, a szörny elutasításán keresztül szembesüljünk vele, hogy mi inkább vagyunk pultoslányok és konténerkereskedők, mintsem a mássággal, különlegességgel rendelkező egyén, a „más ember”. Amivel pedig végső soron szembe kell nézni, hogy mindennapi gyilkosságainkat és elutasításainkat nem a praktikum szüli, hanem a kínzó irigység és később a még kínzóbb megbánás, hogy nem tudtuk felvenni a harcot a szörnnyel. Hogy ő volt igazabb és erősebb nálunk. Ebben a felismerésben van a katarzis lehetősége. Ehhez az előadásnak olyan ajtókat kell döngetnie, ami túl van az értelem páncélajtóján.” 

„Minimal-realista és felettébb abszurd, mintha csak a fiatal Harold Pinter írta volna.” (The British Theatre Guide – Anglia)

„A magyar Proton Színház darabja egy konténerben játszódik. A Frankenstein-terv műfaji kavalkád: politikai mese, melodráma, véres krimi, mozi a színházban (…) ahol a váratlanság élménye mindent legyőz.” (Libération – Franciaország)

Díjak: 

– Legjobb előadás – VIII. Pécsi Országos Színházi Találkozó 2008.

– Legjobb női főszereplő: Monori Lili – VIII. Pécsi Országos Színházi Találkozó 2008.

– A közönségzsűri díja – VIII. Pécsi Országos Színházi Találkozó 2008.

– Különdíj – 44. BITEF Fesztivál 2010. Belgrád, Szerbia

 

Az előadás 18 éven aluliaknak nem ajánlott!

 

Támogatók: Bárka Színház, Mobilbox, PropClub, Trafó Kortárs Művészetek Háza