2022. augusztus 13. 17.00 óra, Erkel Ferenc Művelődési Központ
A marosvásárhelyi Spectrum Színház előadása
A bezártság, a magány nyomasztó érzése, a hit egyéni és közös megélése, az együttérzés fontossága, a közös értékrendszer megtartó ereje, a szeretteinkkel való találkozás reménye, a vágy az újrakezdésre visszhangzik Tamási Áron testről és lélekről, bizalomról és a bizalommal való visszaélésről, a régi életforma feladását elváró, az új élet hamis ígéretéről szóló színpadi művében.
2022. augusztus 13. 20.30 óra, Várszínpad
A Hangjegy Színház előadása
“S mikor azon a nyári szombat este mi egymásra néztünk, úgy egy kicsit jobban, akkor én már tudtam s ő is immár tudta, hogy együtt kerülünk fel a Göncöl szekerire.”
Az Énekes madár című szerelmes játék Tamási Áron egyik legszebb története: boldogságkeresés, szerelemkeresés, ég- s föld közt lebegés. Szereplői mi magunk vagyunk, mi, akik boldogságra, igaz, hű társra vágyunk. Döntéseinket a teljes élet elérésének érdekében hozzuk; ám a mélyben munkál egy meg nem nevezhető indulat, egy ősi, az emberi öntudat előtti erő – az ösztön, melynek senki sem parancsolhat.
2022. augusztus 14. 17.00 óra, Erkel Ferenc Művelődési Központ
A Békéscsabai Jókai Színház előadása
Tamási Áron műve a magyar néplélek igazi drámája, népmesében gyökerező, példázatos érvényű darab arról, hogy a legmélyebb válságot, kirekesztettséget, otthontalanságot megtapasztalva is talpra lehet – és kell! – állni.
Főhőse Balla Péter háborúból, hadifogságból hazatérvén az egész székely falu legnagyobb megrökönyödésére egy szamarat vesz. A gyerekek gúnyolják, a felnőttek szánják, volt szerelme és annak férje, aki különben cséplőgépet vett, le akarja beszélni a szamártartásról, az elöljárók meg, minthogy az egész közösségre nézve szégyenletesnek tartják a dolgot, el akarják kobozni a jószágot. A kiinduló helyzet a szamár és a gép szembeállítása, a szamárról ugyanis megtudjuk, hogy jel: a nagy háború, a minden elvesztése utáni semmiből való újrakezdés jele.
2022. augusztus 14. 20.00 óra, Tószínpad
A Forrás Színház, a Soproni Petőfi Színház és a Zentai Magyar Kamaraszínház koprodukciója
Tamási darabja igazi tündérmese, a főhős – Ördögölő Józsiás – eposzi jelzőket idéző említőneve magában hordozza szinte az egész történetet: maga is a pokoli és az ideálisan jó, a démoni és az angyali erők örök küzdelmét jelképezi. Nem más ez a játék, mint a szegény legény győzelme eszessége, testi-lelki ereje révén a pokol urai felett. Ezt tetézi boldogsága a kedvesével, Jázminával – az édenükbe betolakodók, az ország dolgát hátráltatók viszont lelepleződnek, halállal lakolnak vagy kiűzetnek az országból, mert ezt kívánja a nép, a tisztesség, a fény és a remény őrizője.
2022. augusztus 15. 18.00 óra, Vár mögötti liget
A Békéscsabai Meseház előadása
„A schéneri világ teli van ragyogással, vidámsággal, gyermeki mosollyal és naivitással, reménnyel és derűvel.” Zalán Tibor
A színdarabot, ami Schéner Mihály, Kossuth-díjas képzőművész, a Meseház megálmodója életének meseszerű, szürreális motívumainak felhasználásával íródott, Zalán Tibor álmodta papírra. A Mestert, életének fordulópontjain kísérhetjük a születéstől a felnőtté válásig. Az anyai szeretet határtalan ereje, a világ színessége, szépsége, a jó és a rossz küzdelme, a kísértés, a győzelem öröme és az elengedés fájdalma jelenik meg az előadásban. Mindannyiunk életének mérföldkövei.
2022. augusztus 16. 20.30 óra, Tószínpad
A Duda Éva Társulat és a Nemzeti Táncszínház előadása
A RAMAZURI nevettet, ellazít, feltölt és elkápráztat.Látványos és nagyszabású, élőzenével kísért és akrobatikai elemekkel tarkított tánc-cirkuszi kavalkád, melyben derűs és szellemes koreográfiák követik egymást.
2022. augusztus 17. 20.30 óra, Várszínpad
A Gyulai Várszínház és a Karinthy Színház bemutató előadása
Míg Goldoni nevével bizonyosan találkozott már a színházszerető közönség, nagy vetélytársa, Carlo Gozzi nevét kevesebben ismerik. Pedig Gozzi keleti mesék által ihletett szövegeiből készült az operairodalom számos librettója, Puccinit, Wagner és Prokofjevet is megihletve. A Szarvaskirály bonyolult szövésű, a fantáziavilágba is elkalandozó meséje a látszatról, a csalásról és az igaz szerelem erejéről szól. A folytonos szerepcserék közepette arra keressük a választ, hogy miben rejlik az emberi önazonosság. Vajon felfedezzük-e egy szeretett alakban az egyre zsarnokibb vonásokat, vagy felismerjük-e vonzódásunk egykori tárgyát a testi változásban, romlásban is? Mindeközben nem feledhetjük, hogy a szerző az itáliai vásári komédia utolsó nagy alakja: a lendületes, friss hangú előadás egyik fő eszköze a könnyeket fakasztó humor.