Szakmai beszámoló – 51. évad

2014. június 27. – 2014. augusztus 9.

A Gyulai Várszínház az 51. évadát rendezte meg június 27. és augusztus 9. között, és ennek keretében a jubileumi X. Shakespeare Fesztivált július 3. és 13. között. Az évadban 60 programot szerveztünk, ebből 17 ingyenes, 43 fizetős program volt. Ebben az évben is a magyar művész világ számos kiváló képviselője lépett fel Gyulán, és sok külföldi neves vendégnek is tapsolhatott a közönség. Összesen 12 országból érkezett a több mint 600 profi fellépő és 1000 amatőr előadó. 3 új bemutatót, 4 fesztivált tartottunk, a prózai színház mellett volt musical, klasszikus zene, reneszánsz zene, kortárs zene, jazz, blues, rock, népzene, világzene, kortárs tánc, néptánc, film, mese, bábszínház, felolvasószínház, kiállítás, konferencia, gasztronómia – igazi összművészeti fesztiváli programsort alkotva. A látogatottságunk 27.500 fő volt, a nézettség jobb volt, mint tavaly.

2014. július 27-én kezdődött a Gyulai Várszínház nyári fesztiválja. Augusztus 10-ig minden nap színvonalas programokkal vártuk a nézőket a 600 éves, különleges hangulatú gyulai vár udvarán, a vár melletti tószínpadon és a város különböző helyszínein megvalósuló összművészeti fesztiválon.
Három új bemutatót tartottunk ezen a nyáron. Július 3-án Shakespeare legkedveltebb művét, a Szentivánéji álom című vígjátékot mutatjuk be a várszínpadon, a nemzetközi hírű, fiatal grúz rendező, David Doiashvili színpadra állításában. Ez a produkció a budapesti Nemzeti Színházzal közösen jött létre, így a szereposztásban olyan neves művészeket láthatott a közönség, mint Nagy-Kálózy Eszter, Tompoy Kátya, Reviczky Gábor, Szarvas József vagy Rácz József. A rendező az előadásról azt nyilatkozta, hogy most az álom és valóság különös viszonyát járja körül, amely során a szereplők egy szövevényes érzelmi labirintusba keverednek. Ahogy az életben is gyakran előfordul – a szerelem, a legerősebb emberi érzés olyannyira képes felkavarni az életünket, hogy nem tudunk különbséget tenni a vágyunk diktálta álom és a valóság között.
A gyulai előadások után 2014. december 19-én nagy sikerrel mutatták be a Nemzeti Színházban is a produkciót.

„A vizuálisan és akusztikusan is rendkívül pontosan komponált előadás a fekete és fehér végleteiben „árnyalta” a más színpadokon sokszor pasztellszínekben játszódó darabot, míg káprázatos térképzéssel tudott a várból erdőt, hercegi udvart, ligetet alakítani vagy éppen víziók tériszonyos dimenzióit érzékeltetni. Mindehhez jókora és „polifunkcionális” ládákra volt szüksége, amelyeket gördülékenyen mozgattak, használtak, forgattak a szereplők, felmásztak rájuk, és ki-be bújtak belőlük, nem kevés ügyességet kényszerítve az erre nemcsak alkalmas, de örömmel kész színészekre.” Nagy András, Színház

Szerb Antal regénye, az Utas és holdvilág a XX. századi magyar irodalom egyik legkedveltebb műve. Július 22-én a Ladics-ház udvarán láthatták ennek a kultikus regénynek a színpadi adaptációját Sopsits Árpád színpadra állításában. A bemutatót a közönség és a kritika is nagyon jól fogadta. „Tökéletes színházi estet élvezhettek Gyulán a Ladics-ház kertjében mindazok, akik ott láthatták Szerb Antal: Utas és holdvilág című regényének színpadi változatát. A Gyulai Várszínház produkcióját Sopsits Árpád rendezte, és szikrázóan tehetséges, zömmel a kísérletező Maladype Színház előadásaiban szereplő, színészek adták elő… Reméljük, ősztől Gyulán túl is sokan láthatják majd ezt az előadást.”Víg György, Magyar Nemzet

Július 31-én került sor a Gyulai Várszínház harmadik új bemutatójára a tószínpadon. Egy igazi látványos zenés vígjátékot nézhetett meg a közönség 3:1 a szerelem javára címmel, amelyet Ábrahám Pál, Harmath Imre és Szilágyi László írt. A 30-as években íródott eredeti szöveget alaposan leporolták és maivá tették Bagó Bertalan rendező irányításával. A fordulatokban bővelkedő történet, a kifogyhatatlan helyzetkomikumok sorozata, a ragyogó szerepkettősségekkel és vérbő muzsikával a nézők emlékezetes, szórakoztató estének lehettek részesei. A darab főszereplői a magyar vízilabda válogatott játékosai és a lányok. A bemutató után még kétszer került színre az előadás a tószínpadon augusztus 1-én és 2-án nagy közönségsiker mellett. A bemutató a Gyulai Várszínház és a székesfehérvári Vörösmarty Színház közös produkciójában valósult meg.
A gyulai előadások óta a székesfehérvári Vörösmarty Színház is nagy sikerrel játssz a produkciót 2014. október 4-ei székesfehérvári bemutatója óta.

„A minden mozzanatában alaposan kidolgozott jelenetek és a zenei betétek meg is kapták a nyíltszíni tapsot, Földes Eszter, Sághy Tamás minden pillanatában szerethető volt, a több karaktert is magára öltő Juhász Illés pedig a villa gondnokaként megjelenő Bence szerepében brillírozott leginkább.”Csomós Éva, Gyulai Hírlap

170 éve született Munkácsy Mihály, akinek a gyulai egyéves tartózkodása alatt indult el a festői pályafutása, itt ismerkedett meg a festészet alapjaival Szamossy Elek tanítványaként. Ennek emlékére egy nagysikerű, új musicallel indult az évad a Munkácsy, a festőfejedelem címmel a tószínpadon a József Attila Színház vendégjátékában.
Ebben az évben jubilált a Shakespeare Fesztivál. A nagy drámaíró születésének 450. évfordulóján, július 3. és 13. között rendeztük meg a X. Shakespeare Fesztivált Gyulán, amelyre most is a legjobb hazai és külföldi produkciókat hívtuk meg. Voltak színházi előadások, tánc, zene, film, konferencia és gasztronómia is. A Gyulán megrendezett jubileumi Shakespeare Fesztiválon 4600 néző tekintette meg a nyolc országból érkezett 33 programot. Az első napon, a Szentivánéji álom Nemzeti Színházzal közös premierje után a magyar és a külföldi előadások is telt házat vonzottak.

„Sikerült két híres produkciót elhívni Gyulára, és a kevésbé híresekből olyan színes palettát kitalálnia, amely elfedte a még mindig tartó gazdasági világválság művészeteket fenyegető hatásait.” Maria Shevtsova, New Theatre Quarterly /GB/

Július 3-án délután 17.00 órakor nyílt a Gyulai Várszínház Kamaratermében az a fotókiállítás, amely a Shakespeare Fesztiválok elmúlt 9 éveinek legfontosabb pillanataiból mutattunk be egy válogatást. A kiállítást Vidnyánszky Attila a Shakespeare Grémium tagja, rendező, a Nemzeti Színház igazgatója nyitotta meg. Este fél kilenckor mutattuk be Shakespeare legnépszerűbb művét, a Szentivánéji álom című darabot a várszínpadon. Július 4-én este hat órakor a vár melletti múzeumudvarban egy nagyszerű jazz koncertre került sor. A kiváló belga jazz énekesnő –zongorista eddig megjelent CD-i sorra vezetik a német lemezlistákat. A Gyulán tavaly már sikerrel szereplő Caroll Vanwalden idén a Shakespeare szonettek második részét mutatja be itt, kiváló német jazz zenészek kíséretében. A dallamos, könnyen befogadható zene most is maradandó élményt szerzett a közönségnek.

Július 5-én rendeztük meg az első Shakespeare Fringe Fesztivál nyitónapját. A Fringe azt jelenti, hogy kísérő rendezvény a nagy fesztivál mellett. Az idén utcaszínházi produkciókat, koncerteket nézhettek meg az érdeklődők a Fringe Fesztivál keretében. Minden Fringe program ingyenes volt. 5-én 18.00 órától utcaszínházi produkcióhoz vártuk az érdeklődőket. A Pyramus és Thisbe című vígjátékot a Szó és Kép Színpad mutatta be. Ezen kívül egy zenei koncert is volt, amelyen a Pernahajder Campbell játszott.

Július 6-án este a komolyzene kedvelőit vártuk a Kamaraterembe, ahol Shakespeare dalok hangzottak el a kétrészes koncerten. Először egy trió, Kalafszki Adriána – szoprán, Lachegyi Anna – viola da gamba, Tokodi Gábor – lant, olyan reneszánsz dalokat adott elő, amelyeket már a nagy drámaíró korában is énekeltek Shakespeare drámáiban. A második részben a tavaly elhunyt Petrovics Emil: Shakespeare daloskönyv című műve hallható, amelyet Bátori Évának komponált a szerző. A Kiváló Művész szopránénekesnő Gyulán is nagy sikerrel énekelte el ezeket a dalokat a koncerten.

Július 7-én filmet vetítettünk a Kamarateremben, a Szentivánéji álmot. Este egy különleges, látványos előadásra került sor a vár mellett. A neves lengyel színész, Piotr Kondrat adta elő a Hamletet egy szóló előadásban a vízparton a vár mellett, tűzrakás és fáklyafény mellett.

Július 8-án délután a Kamarateremben a fiatalok körében méltán népszerű slam poetry volt a főszereplő. A W.H. együttes, amelynek szuggesztív énekesnője az afrikai születésű Sena Shakespeare-szonetteket énekelt mai zenei kísérettel, és ezekhez slam poetry szövegeket rögtönzött a műfaj magyar bajnoka Süveg Márk Saiid. Aznap este a tószínpadon mutatták be a különleges díszletbe készült Macbeth/Anatómiát a Maladype Színház művészei Balázs Zoltán rendezésében. A produkcióban kiváló fiatal színészeket láthatott a közönség, többek között a Gyulán a Psychében bizonyított Petrik Andreát és Orosz Ákost.

Július 9-én egy dokumentumfilmet vetítettünk a 450 éve született angol drámaköltőről. Az aznap estére hirdetett Lear előadás a főszereplő váratlan betegsége miatt elmaradt.

Július 10-én a vár előtt a Fringe Fesztivál keretében a Vagy, amit akartok című vígjátékot mutatta be a Soltis Lajos Színház, valamint a Garden Party együttes koncertezett. Aznap került sor a fesztivál egyik kiemelt vendégjátékára, Londonból érkezett Globe Színház utazó társulata, akik a Sok hűhó semmiért című zenés vígjátékot mutatták be a várszínpadon. A Max Webster rendezte előadás, amelynek április 11-én volt a premierje Londonban, nagy sikert aratott a nézők és a kritikusok körében.

Július 11-12-én kétnapos nemzetközi konferenciát szerveztünk nagy érdeklődés kíséretében a városi könyvtárban, amelynek a címe: Kortársunk még Shakespeare? A konferencia díszvendége Stanley Wells professzor volt, aki a legismertebb Shakespeare –kutató Angliában. 11-én került sor a fesztivál egyik legjobban várt előadására a művelődési ház színpadán, ahol a világhírű belga rendező, Luk Perceval színpadra állításával nézhették meg a Macbethet a szentpétervári Balti Ház Fesztivál Színház vendégjátékában. A magas művészi színvonalú előadás beváltotta a hozzáfűzött reményeket, mindenkit lenyűgözött a rendezés, a színészi játék.

„Alimov Macbethje olyan intenzíven képzeli el, hogy milyen lehet királynak lenni, hogy testének minden porcikáját, rezzenését, mozdulatát ez irányítja; a boszorkányok, folyamatos jelenlétükkel a nézők észlelésének határán mozognak, s fokozatosan ráébresztik a közönséget, hogy ők az elkínzott kárhozottak az örök pokolban. Az egész előadás kerüli a magyarázást, a leírást, az illusztrációt (nincs birnami erdő, nincsenek katonák, nincsenek kardok vagy bankettek például). A történet borzalma az utalások szövevényében legbelül van: az emberiség kimondhatatlan sötétségének mélyén.” Maria Shevtsova, New Theatre Quarterly / GB/

Július 12-13-án Fringe előadások, koncertek voltak délután a vár előtt. A Lóvátett lovagok című komédiát és a Romeó 5.1 című darabot és az Illúzió zéró együttes koncertjét nézhette meg a közönség. 12-én este a Szabadkai Népszínház Magyar Társulata adta elő a Macbethet a tószínpadon, ahol egy forgószínpad adott különleges díszletet az előadásnak. Másnap este a fesztivál zárásaként egy chilei társulat mutatta be az Othello-ot. Két színészt és ember nagyságú bábukat láthattak a nézők a különleges előadásban. „A másik előadás, amit láttam, az Othello egyik változata volt egyenesen Chiléből, spanyol nyelven egy férfi és egy nő – Jaime Lorca és Teresita Iacobelli – előadásában, egy ággyal, seprűnyéllel, valamint Othello-t és Desdemona-t szimbolizáló, életnagyságú bábokkal, továbbá számos viaszból formált fejjel, melyeket szükség esetén rátűzték a seprűnyélre. Bizarrul hangzik, de az emberi előadóművészek rendkívüli hangi és fizikai virtuozitásról tettek tanúbizonyságot a színdarab rövidített, de összefüggő bemutatásakor. Meggyőző, nagyhatású és megható volt – mely további bizonyíték arra, milyen elképesztő ereje van Shakespeare-nek, mely az előadói kreativitás új formáinak megjelenését ösztönzi.”A brit Stanley Wells professzor írása a X. gyulai Shakespeare Fesztiválról, Blogging Shakespeare , 2014. július 18.

A Shakespeare Fesztivál után folytatódott a Gyulai Várszínház 6 hetes programja. A július 15-i Népzenei Fesztivált a nemrég elhunyt gyulai kötődésű zenészről, Halmos Béláról neveztük el. A legismertebb magyar művészek tisztelegtek elhunyt kollégájuk előtt, így fellépett mások mellett Sebő Ferenc, a Muzsikás együttes, Sebestyén Márta, Balogh Kálmán, a Széki Banda, a Téglás Zewnekar és a Békés Banda is.

Július 16-án egy 70 tagú szinfonikus zenekar játszott népszerű filmslágereket. A Budafoki Dohnányi Zenekar Hollerung Gábor vezényletével, videos kivetítővel neves filmeket idézett meg, így hallhatta a közönség az E.T ., Aviátor, Keresztapa, Csillagok háborúja , Titanic és más sikeres filmek dallamait is.

Július 17-én a gyerekek és kísérőik Weöres Sándor: Bóbita című zenés mesejátékát nézhették meg a várszínpadon a Békéscsabai Jókai Színház vendégjátékában.
Másnap az ExperiDance Esszencia című táncelőadását láthatta a közönség, amely az együttes legnépszerűbb előadásaiból készült best of válogatás.
Ebben az évben a huszonharmadik alkalommal rendeztük meg a Vár Jazz Fesztivált a gyulai várban. A reneszánsz udvaron felállított várszínpad kitűnő akusztikájú, így mindig nagy élmény itt meghallgatni a jazz műfaj legjelesebb képviselőit itthonról és külföldről. A fesztivál idei sztárvendégei Portugáliából érkeztek.
A kihagyhatatlan, különleges hangú portugál jazz díva Maria Joao egy elektronikus formációval lépett fel Gyulán.
Az OGRE igazi cool és mai zenét játszik, amelyben a jazz standard éppen úgy belefér mint a Drum ‘N’ Bass és az electro zene. Főleg saját átirataikat játsszák, amelyekben jól ismert pop/rock, jazz szerzeményeket dolgoznak fel. A zenei stílusuk egyedi keveréke a jazznek, brazil, portugál, afrikai zenéknek. Az OGRE ismert a nemzetközi szcénaban, számos fesztiválon játszottak már Horvátországtól Európán keresztül Chiléig.

„Beugrásból nagy siker: Maria Joao énekesnő Ogre triója koronázta meg a jazzfesztivált… Minden adva volt: simogató meleg, történelmi levegőjű környezet, színvonalas műsorkínálat”Turi Gábor, Magyar Nemzet

A XXIII. Fesztiválon két olyan magyar jazz formáció lépett fel, akik az elmúlt évben elnyerték az év zenészei címet. A Dresch Quartet lemeze a Fuhun az év albuma lett 2013-ban, mint a legjobb jazz lemez a Gramofon folyóirat listáján. Dresch Mihály, aki ebben az évben vehette át a Kiváló Művész címet, régi, visszajáró fellépője a gyulai jazz fesztiválnak. A JazzMa Online Jazz Zenei Portálon 2013-ban a beérkezett szavazatok alapján az év énekesnője Hajdú Klára lett. Az idén ő is meghívást kapott a gyulai fesztiválra. A fiatal generáció tehetséges zenészeiből álló együttes számos klubban és fesztiválon adott sikeres koncertet. Gyulán bizonyították hírnevüket, jó koncertet adtak, amely elnyerte a közönség tetszését is. A Gyulai Vár Jazz Fesztivál büszke arra, hogy inspirálta a Gyulai Big Band megalakulását 16 évvel ezelőtt, és minden évben fellépési lehetőséget adva nekik, elősegítette a folyamatos működésüket. Mostani fellépésük is nagyon jól sikerült bizonyítva azt a sok munkát, a big bandbe beletesznek a zenészek.

Ebben az évben a kilencedik alkalommal rendeztük meg a Vár Blues Fesztivált a gyulai várban. A reneszánsz várudvaron felállított várszínpad kitűnő akusztikájú, így mindig nagy élmény itt meghallgatni a blues műfaj legjelesebbjeit itthonról és külföldről. A fesztivál idei külföldi sztárvendégei az USA-ból és Olaszországból érkezett. A Luca Giordano Band az egyik legjobb blues zenekar Itáliában. Erről a gyulai fesztiválközönség tavaly már meggyőződhetett, amikor az azóta tragikusan elhunyt, Eric Guitar Davis-szel adtak egy feledhetetlen koncertet. Az idén az olasz együttes sztárvendége a kiváló szaxofonos Sax Gordon, aki az USA-ból érkezett. Tátrai Tibor a mai gitárosok legjobbika. Játékával évtizedek óta megörvendezteti a hallgatókat sok népszerű zenekar szólistájaként. A Gyulai Blues fesztiválon a kitűnő zenészekből álló Magyar Atommal lépett színpadra. Pribojszki Mátyás az egyik legjobb szájharmonikás Európában. A várszínpadon a megújult Pribojszki Mátyás Banddel lépett fel. A Kéknyúl Hammond Band a magyar R&B egyik legizgalmasabb formációja. Premecz Mátyás orgonista 1998-ban alapította a zenekarát, amelyben a bluesos-funkos alaphangzást fúvósokkal színesítette.

Július 28-án az elmúlt színházi évadban a Legjobb előadás díját nyerte el a színházi kritikusok szavazatai alapján az Agota Kristof: A nagy füzet című előadása. A Svájcban élő magyar írónő világsikert aratott művéből készült színpadi adaptáció egy kisvárosban játszódó történetet dolgoz fel a második világháború idején egy fiatal testvérpár szemszögéből. A regényből egy fesztiváldíjas magyar film is készült nemrégen. Ezt a színházi előadást Horváth Csaba rendezte, amelyben egyszerű eszközökkel, kiváló színészi játékkal teremtettek igazi színházi hangulatot a Forte Társulat fiatal művészei. Másnap Arany János klasszikus elbeszélő költeményét, a Toldit nézhette meg a közönség szintén a Forte Társulat előadásában Horváth Csaba rendezésében. A szöveggel, tánccal, zenével bemutatott kortárs produkció zenéjét Dresch Mihály szerezte.

Augusztus 5-én egy érdekes előadásra került sor a várszínpadon. A beregszászi Illyés Gyula Nemzeti Színház előadásában nézhették meg Zelei Miklós: Zoltán újratemetve című történelmi tragigroteszkjét Vidnyánszky Attila rendezésében. A darab ősbemutatója tavaly volt Zsámbékon, itt Gyulán újrarendezve került színre az újonnan elkészült díszletekben. A produkció ősztől a Nemzeti Színházban is megtekinthető lesz. Az előadás egy érdekes történetet mesélt el a határok által kettévágott faluról Nagyszelmencről és Kisszelmencről. A Trianon által szétszakított falu lakói hat államban éltek úgy a XX.században, hogy nem költöztek sehová. Egy szerelem igaz történetét meséli el a darab, amelybe beleszól a nagyhatalmi politika. A határ által szétszakított szerelmesek soha nem lehettek egymáséi, még a haláluk után sem. A tragikus és komikus jeleneteket is bőven tartalmazó előadás igazi mozgalmas produkció volt.

Augusztus 6-án a Kamarateremben került bemutatásra az a kortárs felolvasószínházi produkció, amely egy mai fiatalokról szóló problémát dolgozott fel Babett hazudik címmel. Németh Ákos író, aki maga is jelen volt az előadáson, a mai magyar társadalomról írt művében, ahol Babett, a tizenéves lány, a darab főszereplője úgy mesélt az álmairól, hogy közben mindenki valóságnak hitte. Ártatlan játéknak indult, aztán tragédiába fordult. A darab közéletünk problémáit járta körül, miközben a tizenévesek világára fókuszált. A darab rendezője, több fiatalokról szóló produkció sikeres adaptálója Vidovszky György volt. A felolvasó színházi estet beszélgetés követte a szerzővel és a szereplőkkel.

Augusztus 8-án a legkisebbek egy ingyenes bábelőadást nézhettek meg, amelyben három népmesét dolgoztak fel. A címe: Kacorkirály – Sündisznócska lovagol – Alma. Az előadást a közkedvelt Fabatka Bábszínház mutatta be.
A Popfesztivált, az első magyar rock-musicalt 40 éve mutatták be a Vígszínházban. Az altamonti amerikai popfesztiválon játszódó darab szövegkönyve Déry Tibor kisregényéből született. A zeneszerző Presser Gábor, a dalszövegíró Adamis Anna volt. Ezt a darabot dolgozta át Eszenyi Enikő rendező, Popfesztivál 40 címmel, amelyben elénekelték az összes ismert dalt, és megjelent az előadásban az eredeti bemutató két szereplője Tahi Tóth László és Almási Éva is, de a történetet itt is fiatal színészek tolmácsolásában láthatták Balázsovits Edit és Telekes Péter főszereplésével. Ezzel a produkcióval zárult a Gyulai Várszínház 51. nyári hathetes évada.

A Gyulai Várszínház 2014-ben is – véleményünk szerint – megfelelt annak a célkitűzésének, hogy „A legjobbat mindenkinek”, vagyis igényes művészeti programot nyújtani minden korosztálynak, nézői ízlésnek hét héten keresztül a gyulai várban és környékén.

Fotók
Kiss Zoltán fotói

[:]