Tamási Áron: Tündöklő Jeromos


Tamási Áron Napok

2022. augusztus 12. 20.30 óra, Várszínpad
Online jegyvásárlás
Belépőjegy: 2900 Ft – 2400 Ft – 1900 Ft

 

Tamási Áron: Tündöklő Jeromos

A Gyulai Várszínház és a Nemzeti Színház bemutatója

 

Szereplők:

A Nemzeti Színház, a Kárpátaljai Megyei Magyar Drámai Színház tagjai, valamint meghívott vendégek és egyetemi hallgatók

 

Tündöklő Jeromos: Schnell Ádám

Sáska Mihály, korcsmáros: Kristán Attila

Gáspár, a Sáska fia: Kovács S. József

Bajna Gábor: Herczegh Péter

Ágnes, leány: Martos Hanga e.h.

Ákos, legény: Bordás Roland

Bálint, legény: Szép Domán

Lina, mindenesasszony: Gál Natália

Gyula, asztalos: Sőtér István

Bella, varrónő: Fornosi D. Júlia

Őrmester: Szilvási Szilárd

Plébános: Madácsi István e.h.

Jegyző: Ferenci Attila

Kántor: Varga József

Marci, az Ágnes apja: Szabó Imre

Nőrincné, a Bálint anyja: Orosz Melinda

Elek, az Ákos apja: Palyov Attila m.v.

Posztós asszonyok: Vass Magdolna, Orosz Ibolya

Dobos: Gieler Csaba m.v.

Dénkó: Balog János m.v.

Falusiak: Fülöp Tamás m.v, Cséke Adrienn

 

 

Díszlettervező: Csíki Csaba

A díszlettervező asszisztense: Bodor András e.h.

Jelmeztervező: Cs. Kiss Zsuzsanna

Zene: Lovas Gábor

Koreográfus: Darabos Péter

Ügyelő: Lencsés István

Súgó: Sütő Anikó

Rendezőasszisztens: Herpai Rita

 

Rendező: Márkó Eszter

 

 

„A becsület mellé kiharcoljuk a megélhető módot, mert ez jár nekünk Isten és ember előtt. De nem vagyunk mi koldusok, akiknek alamizsnát kell adni! Amivel csak holnapig lehet élni!”

 

„Vihar után örvendeni akar a szív és teremni a föld.”

 

Az Erdélyi Szépmíves Céh és a kolozsvári Magyar Színház 1936-ban meghirdetett drámapályázatának díjnyertes darabja volt Tamás Áron színpadi játéka, a Tündöklő Jeromos. A bírálóbizottság így méltatta a művet: „Székely falusi miliő. Első tekintetre reális, sőt naturalisztikus történet, amely mögött azonban csakhamar hatalmas misztikus háttér alakító erejét érezzük. Az alakok hús-vér figurák ugyan, de mégis többek, mint való személyek. A mi korunkat, egyéni és történelmi sorsunkat eldöntendő nagy eszmék képviselőinek mutatkoznak be az egyszerű emberek. (…) Csordultig telve van játékos humorral, nagy emberi jósággal és egyúttal mélységes komolysággal. Az egész darabot átlengi a székely táj sajátos illata, a hegyek éles levegője. Ez a színjáték igazi, őseredeti, a maga különvaló töretlen útját járó, semmi mással össze nem hasonlítható művészet, amely sehol másutt, mint itt, a mi földünkön meg nem születhetett volna.”

Jeromos, az ördöngős népámító milliós üzletet lát abban, ha a székely falu népét pénzzel, ígéretekkel magához édesgetve a politikusok hatalmának tömegbázisává formálja. A minden irányból nyomorgatott, válságok és világégések árnyékában gyötrődő, megtépázott, esendő és gyarló székely közösség megkísértése nem jár sikerrel. „Nem veszett el bennünk a lélek!” – mondja Gáspár, a fiatal székely legény, aki megkeseredett apjának példát mutatva nem hajlandó a közösség megrontóját szolgálni. A legnagyobb vihar után is „örvendeni akar a szív és teremni a föld”.

– Nehéz, súlyos téma ez ebben a vajúdó világban, de olyan humorral fűszerezi Tamási a darabját, hősei még esendőségükben is olyan szerethetők, hogy valahogy meseivé válik minden. És ezt a „kedves szomorú-mókás falut elönti végre a reggeli fény” – fogalmaz Markó Eszter rendező.

Az 1936-as kolozsvári ősbemutató után, ’39-ben mutatta be a Tündöklő Jeromost a Nemzeti Színház, amelyet Tamási Áron születésének 125. évfordulóján szervezett emlékév alkalmából tűzi újra műsorára a Gyulai Várszínház és a Nemzeti Színház.