Category Archives: Kritikák

A rejtélyes nő

Bóta Gábor beszámolója az Art7.hu oldalon a De mi lett a nővel? című előadásról – 2022. 08. 26.
Három pasas monomániásan beszél egy ott nem lévő, eltűnt nőről. Folyik belőlük a szó. Be nem áll a szájuk. Mondják és mondják a magukét. El is játsszák, amiről regélnek.

A köddé vált asszony

Kis Petronella beszámolója a Helyőrség.ma oldalon a De mi lett a nővel? című előadásról – 2022. 08. 19.
Vélhetően kevesen tudnak róla, hogy léteznek kimondottan férfiaknak szóló mesék, holott Boldizsár Ildikónak már 2007-ben megjelent ilyen tematikájú könyve, és a Gyulai Várszínház előadásának is ez a színlapon megjelölt műfaja Béres László rendezésében.

Megkísért a kapitalizmus

Puskás Panni beszámolója a RevizorOnline.hu oldalon a Tündöklő Jeromos című előadásról – 2022. 08. 21.
A Tündöklő Jeromos nem tartozik Tamási Áron legerősebb írásai közé. Ha valaki ma szeretné érvényesen színpadra vinni, annak komolyan át kell gondolnia a darab dramaturgiai és ideológiai kérdéseit. Márkó Eszter rendező ezzel szemben talán túlságosan is hű akar maradni Tamási darabjához.

A fizika és a társadalom törvényeinek felfüggesztése

Almási Zsolt beszámolója a Prae.hu oldalon az Ahogy tetszik című táncszínházi előadásról – 2022. 08. 17.
A 2022-es, 17. Gyulai Shakespeare Fesztivál Ahogy tetszik című táncszínházi adaptációjának már a nyitóképe beszippantja a nézőt. A bátran hű történetmesélés, a látványos és átgondolt koreográfia, valamint annak pontos és könnyed kivitelezése, a zenék és jelmezek sokszínűsége és koherens jelentésvilága az előadás végéig nem is engedi el. Vagyis az, hogy a Kulcsár Noémi koreográfiája egyszerre emelkedik el Shakespeare-től, és talál vissza hozzá, a legnagyobb eredmény, amikor egy, az eredetitől eltérő médiumra fogalmaznak egy klasszikust.

Harc a koronáért – Brit korona magyar bán fején?!

Kóra Katalin Bianka beszámolója a Kultkocsma.hu oldalon a Hamlet, a Lear király és a Bánk bán című előadásokról – 2022. 08. 12.
A Gyulai Várszínház nyári évadjának visszatérő darabja is székek közé ültette kolleginánkat, Kóra Katalin Biankát. Valami atavisztikus (ősi) dolog lehet ebben, hiszen a színház áll a legközelebb hozzá, méghozzá megkérdőjelezhetetlenül. Számára ez az a világ, amelyben minden megmutatkozik, aminek csak kell: így vagy úgy, de elementáris erővel vonzza, rabul ejti. Már jónéhány színház előadást látott, magazinunknak tudósítást, interjút készített, sőt, kritikát is írt legutóbb, de ez a mostani egy kicsit más. Szeretettel ajánlom figyelmedbe! /Visnyei Ferenc/Visó

Mindenki Irinája

Puskás Panni beszámolója a RevizorOnline.hu oldalon a De mi lett a nővel? című előadásról – 2022. 08. 15.
Vajon mi történik, ha a De mi lett a nővel? című férfimese három szereplőjét idősebb színészek kapják meg? Nos, pusztán ettől az egyszerű ötlettől átértelmeződik a darab.

Hazaárulással vádolták meg az egyik legismertebb magyart

Sümegi Noémi beszámolója az Index.hu oldalon az Ifjú barbárok című előadásról – 2022. 08. 15.
Világgá ment az ifj. Vidnyánszky Attila–Vecsei H. Miklós alkotópáros: külön-külön már kipróbálták magukat Kolozsváron, most közös produkciót hoztak létre, amelyet először a Gyulai Várszínházban mutattak be, a továbbiakban pedig a Kolozsvári Állami Magyar Színházban lesz látható. Az Ifjú barbárok Bartók Béláról és Kodály Zoltánról szól – és még sok minden másról.

Sötét realitások

Bóta Gábor beszámolója a 168 Óra című hetilapban az Erdélyi Hétről – 2022. 08.
Rémséges dolgokról regélő musicalek, Valahol Európában, Állatfarm, korszerűsített, de a hatalom nem változó természetrajzát lefestő Bánk, ember nagyságúra nőtt Vitéz László, békülékeny hangulatú Illatszertár. Idén is érdemes volt Gyulára látogatni az Erdélyi Hétre.

Tündöklő Jeromos

Fodor György beszámolója a Gyulai Hírlapban a Tündöklő Jeromos című előadásról – 2022. 08. 15.
Tamási Áron 125 évvel ezelőtt született (1897-1966), így aktuális volt műsorra tűzni a Tündöklő Jeromos népszínművet. A dráma először 1936-ban jelent meg, majd az ősbemutató után a Nemzeti Színház 1939-ben játszotta mérsékelt sikerrel az Erdélyi Szépmíves Céh és a kolozsvári Magyar Színház drámapályázatának díjnyertes műveként.

Ember az embertelenségben

Sándor Panka beszámolója a RevizorOnline.hu oldalon a Mindenkinek mindene című előadásról – 2022. 08. 14.
A Győri Nemzeti Színház és a Gyulai Várszínház közös produkciójának előbemutatója a győri Káptalandombon volt, százharminc méterre attól a helytől, ahol Aport meggyilkolták. Maga az együttműködés is szimbolikus jelentéssel bír, hiszen Apor Vilmos életének és papi tevékenységének két legfontosabb helyszínéről van szó.