2023. július 7. (péntek) 16.00 órától, több helyszínen
A belépés ingyenes
Free Zenei Fesztivál – Nép- és világzenei nap
16.00 óra, Rondella Színpad
Élővíz Zenekar
Az Élővíz Zenekar 2021 májusában alakult gyulai népzenészekből. A formáció célja, hogy autentikus magyar népzenét játsszon, a lehető legtisztább és leghitelesebb formában tovább éltetve azt. Az Élővíz Zenekar nem játszik feldolgozásokat, műdalokat. A „tiszta forráshoz” visszanyúlva a lehető legpontosabban visszaadva igyekszik átadni a népzenét, annak minden elemével együtt.
17.00 óra, A kastély előtt
A Pénzügyőr Zenekar népzenei együttese
Tagjai:
Bakó István: ének, szaxofon
Légrádi Gábor: klarinét, szaxofon, ewi, kaval
Lovász Csaba: szaxofon
Kiss Árpád: trombita
Féja Géza: tenorkürt, harsona
Szeitl Roland: tenorkürt, harsona
Szellinger Tamás: tenorkürt, harsona
Hurta József: tuba, basszusgitár
Baráth Béla: ütőhangszerek
Műsor:
Kossuth emlékére (arr. Kapi)
Kalocsai katonadal, mars és friss (Csík Zenekar)
Igényes legényes (Besh o droM)
Széki muzsika (Gulyás László)
Bánáti (Besh o droM)
Noch dazu (Besh o droM)
Moldvai fergeteges (Csík Zenekar)
Őrkői cigánycsárdások
Kibori (Mahala Rai Banda)
Hilti csocsek (Besh o droM)
A Pénzügyőr Zenekar népzenei együttese 2023-ban alakult. Repertoárjuk igen színes. Játszanak magyar, erdélyi, román és balkáni zenét. Különlegességük, hogy az eredetileg vonóshangszereken megszólaltatott számokat ebben a zenekarban fúvósok adják elő dobkísérettel, és előkerülnek ritkább hangszerek is, mint például kaval, ewi (fúvós szintetizátor), így képezve hidat az autentikus népzene és a világzene között.
18.00 óra, Várszínpad
Anima Sound System 30
Tagok:
Prieger Zsolt – vokál, hangmérnök
Prieger Szabolcs – gitár, szintetizátor
Kováts Tibor – gitár, szintetizátor
Dénes Szilveszter – basszusgitár, szintetizátor
Ziskó Olivér – dob
Prieger Fanni – ének
Magyar Bori – ének
Idén ünnepli fennállásának 30. évfordulóját az Anima Sound System, hazánk első elektronikus tánczenekara. Az energikus előadásmód, a művészi bátorság és az állandó megújulás jellemzi előadóművészetüket.
A zenekar életútját alig kell valakinek bemutatni. Olyan emblematikus dalok kötődnek a nevükhöz, mint a Csinálj gyereket, a Tedd a napfényt be a számba vagy a ‘68.
Számtalan alkalommal megjárták a itthoni nagyfesztiválok színpadait (Sziget Fesztivál, VOLT Fesztivál, Balaton Sound, Művészetek Völgye stb.), turnéztak Európa nagyvárosaiban (London, Párizs, Berlin, Prága, Moszkva, Barcelona, Brüsszel stb.) és fesztiváljain (Soundsfair Fesztivál, Womex), állandó vendégek Erdélyben és közreműködtek olyan sokmilliós eladású albumokon, mint a Buddha Bar, melynek első kompillációján két dallal is szerepeltek.
Az elmúlt évek alatt olyan világsztárokkal működtek együtt, mint Asian Dub Foundation, De-Phazz, Terry Lee Brown Jr, vagy a Twin Peaks sorozat zenei producere, Kim Cascone, illetve számos elismert magyar művész is feldolgozta dalaikat, többek között a Csík Zenekar, ifj Csoóri Sándor, Erik Sumo vagy Presser Gábor. Ugyanolyan otthonosan mozognak az elektronikus zenei, mint a népzenei- vagy pop-fronton.
Munkásságukat több díjjal is elismerték: Arany Zsiráf díj, VIVA Comet Magyar Könnyűzenei Díj, Fonogram-díj – ez utóbbira 2022-ben és 2023-ban újra jelölték a zenekart.
Tavalyi évben megjelent a Szomnakuno című nagylemezük. Az albumon szereplő Öltöztessél Fehérbe című dalhoz készített kisfilmmel elnyerték a 6. Magyar Klipszemle legjobb rendezésének díját, valamint jelölték a Berlin Music Film Awards, Best Narrative kategória döntőjére és a Music Hungary Szövetség Vizuál-díjára.
Az elmúlt 30 évhez hasonlóan az idei évet is megújulással, folyamatos alkotással, új dalokkal, videóklipekkel, sok hazai és külföldi koncerttel ünneplik meg.
20.30 óra, Tószínpad
Parno Graszt
Tagok:
Oláh József – ének, gitár, tambura
Oláh Viktor – ének, gitár, cajon, tánc
Horváth Sándor – ének, kanál, tánc
Oláh Heléna – ének, tánc
Oláh Krisztián – ének, tangóharmonika
Németh István – szájbőgő, kanna
Toni Szilagyi – hegedű, brácsa
Alkalmi közreműködők:
Jennifer Szirota: ének
Toni Szilagyi: hegedű
“Ők nem a cigányzene forrását használják, hanem ők maguk a forrás” (Songlines világzenei magazin)
Kevés olyan autentikus cigányzenekar van, amelyik azután is meg tudja őrizni tisztaságát, miután igazán népszerűvé vált. Sokan elfelejtik, honnan jöttek, hova tartanak és az, ami egykor a hangszerek kíséretében őszintén rezgett a torokban, idővel megkopik, és egyre hamiskásabban szól.
A Parno Graszt szerencsére az a csapat, amelyik meg tudta őrizni azt a kedvességet, azt az egyszerűséget és vidámságot, ami zenéjüket leginkább jellemzi. Ez a banda eszelősen szerethető, és pont azért, mert nem akarnak mások lenni, mint akik. Nem akarják hagyományőrző cigánydalaikat túlcifrázni, mert tudják, mekkora energia lakik fülbemászó dallamaik letisztultságában.
Koncertjeik alkalmával megelevenedik a vidéki kocsma pálinkaleheletű hangulata, zörögnek a szekerek, pörögnek a szoknyák és suhognak a falevelek. Amikor először hallottam őket, nem tudtam betelni a látvánnyal, a zenészek szenvedélyesek, a szemek izzanak, az énekes asszonyok csípői ringanak. Ha némajáték lett volna, akkor is elnéztem volna őket órákig. A kannás egyszerre két kannán játszik, a szájbőgő futamok megunhatatlanok, a dalszövegek klasszikusok, a taktus pedig előbb utóbb bárkit táncra perdít.
A fesztivál fő támogatója a Nemzeti Adó- és Vámhivatal.