Kós Károly – Zalán Tibor: István, az országépítő

2025. július 23. (szerda) 20.30 óra, Várszínpad
Online jegyvásárlás
Belépőjegy: 5900 Ft – 5200 Ft – 4500 Ft

 

Kós Károly – Zalán Tibor

István, az országépítő

színmű

A Gyulai Várszínház és a Békéscsabai Jókai Színház közös bemutatója

 

 

Festő – Tege Antal

Mecénás – Horányi László m. v.

Barbibaba – Papp Barbara

Modell / Küldönclány – Kövesdi Kornélia

István – Czitor Attila

Gizella – Kiss Viktória

Géza – Bartus Gyula

Freisingeni püspök – Lénárt László

Sarolt – Tarsoly Krisztina

Csanád – Beszterczey Attila

Gyula – Katkó Ferenc

Iréné – Oláh Tánia m. v.

Radla – Csomós Lajos 

Mihály, Vazul – Szabó Lajos

Vecelin – Bozsó József

Anasztázius – Wischer Johann m. v.

Ajtony – Csurulya Csongor

Zoé – Sziveri Emese II. szh.

Wolfer – Puskás Dániel

Koppány / Kurt – Szász Borisz

Bizánci követ – Horváth Bence II. szh.

Kijevi követ – Korom Gábor

Bolgár követ – Balázsi Róbert

 

Súgó: Kristály Alexandra

Ügyelő: Korom Gábor 

Díszlet: Pataki András

Jelmez: Vesztergombi Anikó

Zene: Varga Gábor

Rendezőasszisztens: Kiss Kata

Rendező: Pataki András

 

Zalán Tibor Kós Károly klasszikus regényét, Az országépítőt bravúros csavarral alkalmazta színpadra,  beékelte a jelenkori életünkbe az országalapítás nagy történelmi mítoszát. István sorsát, a királlyá koronázásig, a hatalom megszerzésétől a megtartásáig Kós Károly remek tempóban és szerkezetben rögzíti a regényében. Ezt a „társszerző” tiszteletben tartja, és átvezeti a színpadra a drámai dialógusok, megszólalások és szituációk megteremtésével. A Kós Károly-i történelem-felelevenítést azonban megtoldja egy keretjátékkal, amelyben egy újgazdag mai ember történelmi képsorozat-rendelését jeleníti meg.  A festő megfesti a kért sorozatot – valójában a darab egyes jelenete egy-egy megfestett, vagy munka alatt lévő kép megelevenedése –, de kérdés, hogy a megrendelő hogyan fogadja a művet. Történelmi dráma a jelenkorral szembesítve – beszélünk nemzeti múltunkról, történelmünkről, de vajon tudunk-e mit kezdeni vele.  A múlt és a jelen ütköztetése teszi mind a darabot, mind a történelmi feldolgozást önmagán túlmutatóvá.