„Érdekes volt a bp-i bemutató után, egy kisebb térben újragondolt előadás… erős érzelmi élmény, nem adja könnyen magát sem a történet, sem a rendezés… különös, zavarba ejtő atmoszféra… tegnap nekem egészen új élményt, érzéseket szült a befejezés, mint Bp-en… ott inkább a gyász volt hangsúlyos (folyamatosan Petőfinek A XIX. század költői című verse kattogott az agyamban), míg tegnap itt a várszínpad intim terében a szeretetközösség (agapé) élménye… vajon én, mi hova tartozunk, kihez tartozunk, mi a mi közösségünk, oda tudunk-e ülni a „közös asztalhoz”…?!
Gratulálok az alkotóknak, megrendítő, csodás élmény!
„
Gratulálok az alkotóknak, megrendítő, csodás élmény!
„Péntek Kriszta, Budapest