Közönségtalálkozó a Pornó – Feleségem története előadás alkotóival. Augusztus 1-jén, szombaton 18.00 órakor a Kamarateremben (Gyula, Kossuth u. 13.) várjuk kedves nézőinket, mindazokat, akik élőben szeretnének találkozni Visky András íróval, Árkosi Árpád rendezővel, Imre Éva és Sinkó Ferenc színészekkel. Tóth G. Ildikó szerkesztő-műsorvezető beszélget velük elsősorban, de természetesen a közönségnek is lesz lehetősége kérdezni.
Author Archives: szabo.gyorgy
„Ez egy őrületes darab. Aki tudja, adja át! És nézze meg!” Baráth Pál
Visky András: Pornó – Feleségem története című darabjának a Várszínház és a Kolozsvári Állami Magyar Színház közös bemutatójával kezdődik meg szombaton az idei Erdélyi hét. Személyes sorstörténeten át tekinthetünk be a politikai pornográfia – diktatúra – megalázó, értelmetlen, abszurd légkörébe Árkosi Árpád rendezésében. A szombati bemutatóra már elfogytak a jegyek, ezért pénteken a főpróbát is
„Láttam ma Lakitelken a Bartha Boróka előadásában a Karády műsort, borzasztóan tetszett. Fogadja művésznő gratulációmat a remek alakításért! / minimum 30 fok volt a sátorban/ Egyébként sokunk véleményét tolmácsolom.” Bácsi Gyuláné „Nem szeretném hozzáértőnek tettetni magamat, de én az előadást erősebbnek éreztem, mint a darabot.” Makra Zsigmond „Nagyon jó előadás! Mindenkinek ajánlom! Nálunk,
„Bereczki művész úrral az első találkozás természetesen a Szegedi Rómeó és Júlia volt. Budapesten az operett színházban több előadásban láttam, ott voltam azon az előadáson is, amikor elbúcsúzott a színháztól, mindig szerettem volna prózai darabban látni, nagyon örülök, hogy ez sikerült, fantasztikus volt, ahogy bevonta a közönséget, a pillanatok, ahogy a helyzetekben váltani tudott, a
„A Nehéz istennek lenni előadás már a beharangozójában felkeltette érdeklődésem. Mundruczó Kornél munkáit ismerve, várható volt, hogy valami egészen szokatlan dolgot láthatok a színpadon. Várakozva tekintettem az előadásra. Nem csalódtam. Egy, sajnos, napjainkban is aktuális témát tárt fel a darab. Megdöbbentett az a nyers őszinteség, ahogyan bemutatták ezt a színészek. Remek színészi alakítások tették számomra
„Most jártunk először Gyulán, az első esténk a Várszínházba vezetett. A nézőtér csoda hangulatos, az előadás is remek volt, még a nejemnek is tetszett, pedig ő nem kedveli az operettet. Jövőre is szeretnénk menni, a színház és a város hangulata miatt. Mind a két játszóhelyet ki szeretnénk próbálni, a váron belülit is, ezt csak a
„A Zenta 1697 című rockopera előadásának méltó helyet adott a történelmi helyszín, a Gyulai Várszínház Tószínpada. ( A cselekmény a Tisza mentén zajlott.) Az előadás nagyon színvonalas és igényes. A világtörténelmi eseményt egy-egy jelenet villantja fel, a cselekménynek látványos nyomatékot adnak még a – a zenén és a dalokon kívül – a táncjelenetek és akrobatikus
„Békéscsabán élek, és rendszeres nézője vagyok a Gyulai Várszínház, illetve a Kamaratermi daraboknak. Szeretem a “kísérletező”, és a kortárs előadásokat. A Desdemónium azért fogott meg, mert a letisztult színpadkép mellett minden figyelem a művészekre irányult. Ritkán látott műfaj, hogy egy csodás hangú operaénekesnő ilyen kiváló táncos. A darabban megjelent a nő és annak sokszor nehéz,
„Gyulára visszatérni igazi nosztalgikus élmény volt, hiszen gyerekkoromban a város és a méltán híres Várfürdő megannyi alkalommal szolgált gondtalan családi nyaralásaink színhelyéül. Természetesen a Várszínház is régi ismerősként várt minket vissza. Még halványan élt bennem az évekkel ezelőtt a vár falai között látott gyermekelőadás emléke, egy gyermek néptáncfesztivál alkalmával pedig még én magam is felléphettem