Március a Gyulai Várszínházban

Március 7-én este nyílik Barcsik Géza festőművész, grafikus kiállítása a Kamaragalériában Dobogó Kő címmel. Ezen a kiállításon többek között 15 különleges portrét állítanak ki, amelyek Erdélyben, Csucsán gyűjtött nagy kavicsokra vannak festve, olyan emberekről, akik fontosak a művész számára. Többek között, Szörényi Levente, Ákos, Szabados György, Grandpierre Attila, Tőkés László, Varga Csaba portréit is megismerhetik. 25 cd borítót is láthatnak abból a 300-ból, amit a művész az elmúlt 30 évben grafikailag megtervezett. Kiállítanak néhány olajképet is azok közül, amelyeket legújabban festett az 50 éves művész. A megnyitót követően két programmal folytatják az estét. 19 órától először Repiszky Tamás régész beszél arról a legújabb kutatásról, amelyet a Pilisben végeztek. Ő az a kutató, aki Szörényi Leventével együtt dolgozva a Pilis hegység szakrális múltját tárja fel. Erről a témáról megjelent egy könyv is 2011-ben Legendák és valóság a Pilisben címmel, A gigászok küzdelmétől a Holdvilág-órákig alcímmel. A könyvet a következő mondattal ajánlják az érdeklődőknek „Mindazoknak akik úgy vélik, hogy még keveset tudnak, és azoknak is, akiknek meggyőződése, hogy már mindent tudnak.” A második részben népzenei koncert lesz, Szvorák Katalin Liszt-és Alternatív Kossuth-díjas előadóművész  mutatja be a Tavaszvilág című műsorát. Ebben a műsorban olyan szakrális, ősi népdalok hangzanak el, amelyek a tavaszhoz köthetők. Közreműködik Bolya Mátyás kobozon és citerán.

Március 18-án a Nemzet Színésze, Kossuth–díjas művész lesz a vendég a Kamarateremben, Haumann Péter, aki Szókratész védőbeszédjét fogja előadni. Két éve újította fel  Haumann Péter a Szókratész védőbeszéde című előadását, amit már pályája elején is játszott, és szinte védjegyévé vált.
Vidéken töltött évek után a Szókratész védőbeszédének köszönheti a művész, hogy Budapestre került. Annak idején a Dunántúli Színházak Fesztiválján Gyurkó László, a 25. Színház igazgatója szúrta ki magának ebben a produkcióban az ígéretes fiatal színészt, és azon nyomban szerződést kínált neki. Haumann persze tovább játszotta a Szókratész védőbeszédét Pesten is. Az időszámítás előtti görög filozófia nagy korszakának vezető személyét megtestesítve, egy lázasan az élet értelmét kutató, mindenen elmélyülten töprengő, de olykor heves, akár könnyen dühbe jövő, aztán ezen is elgondolkodó tudóst személyesített meg, mohó játékkedvvel, “ide nekem az oroszlánt is!” jellegű tettvággyal. Ezt a nagysikerű produkciót nézhetik meg most Gyulán is a fiatalok és idősebbek egyaránt.

Március 20-án egy vígjátékot láthatnak a Kamarateremben. Az erdélyi Kézdivásárhelyről érkezik a Városi Színházban játszó Macskakő színjátszó csoport, akik Csehov nagyszerű komédiáját dolgozták át A Nagy Medve címmel. Az 2008 óta működő színjátszók művészeti vezetője Kolcsár József, aki a sepsiszentgyörgyi Tamási Áron Színházban vezető szerepeket játszik. Az ő irányításával a két korábbi sikeres bemutató után tavaly játszották először Csehov sikerdarabját. A medve egy földbirtokos özvegyéről szól, aki siratja urát, de valójában önmagát, amikor is belép a képbe egy másik földbirtokos, aki beleszeret az asszonyba. Remek szórakozást ígér mindenkinek a kézdivásárhelyiek előadása. A vendégjáték a Boróka Magyar-Székely Kulturális Egyesület támogatásával valósul meg.

Március 28-án egy koncertfilmet vetítenek a legendás The Doors együttesről. 1968-ban
volt az a nagyszerű koncert Hollywoodban a Bowl-ban, amelyet az együttes egyik legjobban sikerült fellépésének tartanak. Ezt vették akkor filmre, amelyet most új hangtechnikával, felújítva újra kiadtuk. A The Doors Live at the Hollywood Bowl !68 című filmet tavaly szeptemberben mutatták be a világ mozijai. Jim Morrison énekes csúcsformában játszott, mint ahogy a többiek is, így ezt a július 5-i koncertet méltán tartják a rocktörténet egyik mérföldkövének. A rock and roll energiája, a költészet és a dráma zabolátlan zenei virtuózitással örvénylik a koncerten. A zenekedvelőknek, a Doors rajongók és a fiatalabb generációnak is egyaránt nagy élményt jelent, majd ez a film – egyszerűen kihagyhatatlan.

Bővebben...

Gyulai drámapályázat – sajtóhír

A Gyula Város és a Gyulai Várszínház drámapályázatot hirdetett 2012. szeptemberében a Gyulai Várszínház jubileumi, 50. évada alkalmából. A meghívásos drámapályázat témája a gyulai vár védelmében vívott 1566-os csata a törökök ellen.

Kerecsényi László kapitány személye, bár a történelem mint várfeladót tartja nyilván, árnyaltabb megítélést kíván. Az ő vezéreltével a gyulai végvárat védték a leghosszabb ideig – két hónapig – a törökök ellen a magyar történelemben.  A várat végül Kerecsényi 14 visszavert török roham után (a szennyezett víz miatt kitört járvány okán) kénytelen volt feladni szabad elvonulás ígéretével, amelyet azután a törökök nem tartottak be. Az egész történelmi kor nagyon izgalmas. Kerecsényi László kapitány évekig készült a gyulai vár védelmére. Segítséget remélt a császártól, az európai uralkodóktól és a pápától a vár megerősítésére, de végül nem kapott megfelelő támogatást. Különleges viszonyt ápolt a szultán szövetségesével, az Erdélyi Fejedelemséggel is. Minden próbálkozása ellenére végül azonban elvesztette a gyulai várat, s a város 129 évig török kézre került. Kerecsényit a törökök, ígéretük ellenére, elfogták, és később Nándorfehérváron kivégezték. A várvédők nagy része is fogságba esett.

A várvédők és a kapitány hősies küzdelme, amely a kor minden ismérvét magán hordta, emlékállításra méltó. A drámának ezt kellett feldolgoznia.

Három drámaírót kértünk fel, hogy írjon színpadi művet a témáról: Nagy Andrást, Wodianer-Nemessuri Zoltánt és Zalán Tibort. Az általuk elkészített drámákat egy hatfős bizottság bírálta el, amelynek tagjai: Dr. Görgényi Ernő, Gyula város polgármestere, Dr. Erdész Ádám, történész, a Békés Megyei Levéltár igazgatója, Csiszár Imre, rendező, Rideg Zsófia, dramaturg, Dr. Elek Tibor, irodalomtörténész, kritikus, a Bárka folyóirat főszerkesztője és Gedeon József, a Gyulai Várszínház igazgatója.

A bírálók mindhárom beérkezett művet jónak és bemutathatónak találták. Kiemelték, hogy a pályázók jól ismerik a gyulai vár 1566-os ostromát, a történelmi kort, amelyet megfelelően használtak fel a művek megírásakor. A bizottság úgy döntött, hogy a beérkezett művek szerzőit további munkára kéri a drámák végső formába öntése érdekében. Nem oszt ki első, második, harmadik díjat, hanem mindhárom pályaművet egyformán értékeli. A drámákon azonban tovább kell dolgozni a minél jobb előadhatóság céljából. A beérkező, átdolgozott művekből a Gyulai Várszínház fogja kiválasztani azt, amelyik legjobban alkalmas arra, hogy a megadott szempontok szerint színpadon is előadhassák az 50. évadban, augusztus elején ősbemutatóként a várszínpadon. A másik két drámát pedig felolvasószínházi formában ismerheti meg a közönség.

Gyula, 2013. január 31.

Dr. Görgényi Ernő                                                                Gedeon József

Gyula város polgármester                                           Gyulai Várszínház igazgatója

Bővebben...

Sajtóhír – A Füveskönyvek c. előadásunk a Csokonai Színházban

Füveskönyvek

A Gyulai Várszínház előadása a Csokonai Színházban

A Gyulai Várszínház tavalyi, 49. évadának egyik sikeres bemutatója volt a Füveskönyvek című felolvasó színházi előadás. A XX. század három írógéniusza Hamvas Béla, Márai Sándor és Weöres Sándor írásaiból válogatta össze az estet Rideg Zsófia dramaturg. A szövegeket a kitűnő színész Helyey László tolmácsolta, az ezekhez illő zenéket Binder Károly zongoraművész játszotta és Barkóczi Beáta pedig a tánc nyelvén erősítette fel az elhangzottakat.

Meghívták ezt az  előadást a debreceni Csokonai Színházba, ahol január 21-én volt a Gyulai Várszínház vendégjátéka.

Bővebben...

Február a Gyulai Várszínházban

Egész hónapban látható Bukta Imre képzőművész januárban nyílt kiállítása a Kamaragalériában. A Munkácsy-díjas művész egyedi látásmódja, az általa képviselt úgynevezett mezőgazdasági művészet azt a vidéki Magyarországot mutatja be, amely ritkán szokott a divatos festők témája lenni. A falusi lét mindennapjait ironikusan ábrázoló alkotások nagyon közel hozzák a látogatóhoz a Pannon táj és a benne élő emberek egyediségét. A Gyulai Várszínházban tizenhárom mű szerepel, amely bár kis, de a művészt jól bemutató keresztmetszetet nyújt a látogatónak a gazdag életműből.

Február 7-én egy nemrég bemutatott koncertfilmet láthatnak a blues-rock műfaj egyik legnagyobb zenekaráról, a legendás Led Zeppelin együttesről, amely 1968 és 1980 között létezett. 2007. december 10-én az együttes három élő tagja kiegészítve az elhunyt dobos John Bonham fiával Jasonnal játszott egy fantasztikus koncertet a régi Zep számokból. Az eseményre az interneten 20 millióan akartak jegyet venni, de csak 20000-en fértek be a londoni O2 arénába. Ennek a koncertnek a felvételét mutatták be tavaly év végén a világ filmszínházai Celebration Day címmel, amelyet most a Gyulai Várszínház Kamaratermében is láthatnak az együttes rajongói. Robert Plant, Jimmi Page, John Paul Jones úgy játszott mintha nem huszonhét éve hagyták volna abba az együttzenélést. A felejthetetlen est megmaradt egyedinek, aminek nem lett folytatása. Ezért is nagyszerű ez a film, mert bemutatja, milyen is volt a XX. század 70-es éveiben az igazi Zene. A filmet, amelyet a legmodernebb technikával rögzítettek, koncerthanggal nézhetik meg a Kamarateremben.

Február 14-én egy musical esten tapsolhatnak a műfaj kedvelői, amikor két kitűnő énekes lép fel Miller Zoltán és Mahó Andrea. Az est címe A Zene Az Kell, amelyben népszerű slágerek hangzanak el az Operaház fantomja és más musicalekből (Evita, Grease, My Fair Lady, Nyomorultak stb.), de hallhatók lesznek más stílusú, pop és rock ’n’ roll dalok, világslágerek is. A művészek csodálatos hangja és kisugárzása mindenütt sok örömet szerez a közönségnek. A dalokat színes, humoros történetek elmesélésével színesítik a nézők szórakoztatására. Miller Zoltán 1995-ben alapította meg az Emberek zenekart, akikkel három albumot adta ki, amiből kettő aranylemez lett. 1993 óta nagy sikerrel szerepel musicalekben és prózai előadásokban Budapesten és vidéken különböző színházakban. Egy évadot Duisburgban töltött, ahol a Nyomorultak musical egyik főszerepét énekelte. 1999-ben az év legjobb musical énekese díjat nyerte el. Mahó Andrea 2001 óta énekel főszerepeket a Győri Nemzeti Színházban, az Operettszínházban és a Madách Színházban. 2003-ban ő is elnyerte az év musical énekese díjat.

Február 20-án egy szenzációsnak ígérkező előadás lesz a Kamarateremben. 2012-ben jelent meg angol és magyar nyelven az a nagysikerű könyv, amely közérthetően beszél arról, hogy kik is vagyunk mi emberek a világegyetemben. Gauri Shankar Gupta, aki hivatalosan India magyarországi nagykövete most, mint író-gondolkodó lesz a Várszínház vendége. Az ősi tudás és a mai Ember – Az élet rejtélyeinek feltárása címen megtartott előadásában Gupta beszél arról mi az élet, mi a világ, mi az ősi tudás és a mai tudomány álláspontja az életről, mi a spirituális lét lényege, s mindezeket mindenki számára közérthetően meséli el. Müller Péter nagyon fontos könyvnek tartja, amelyet élete végéig fog olvasni, tanulva belőle, meditálva rajta. Gupta igazi világi ember. Kiterjedt ismeretekkel
rendelkezik a modern tudomány elképzeléseiről és ismereteiről, miközben az ősi indiai és klasszikus görög bölcseletekben is otthonosan mozog. Akit érdekel az, kik is vagyunk mi emberek ebben a zavaros XXI. század eleji világban, feltétlenül hallgassák meg ezt az előadást.

Február 21-én Örkény István talán legnépszerűbb darabját a Tótékat nézhetik meg, amely az abszurd humor mintapéldája. A II. világháborúban játszódó tragikomédia a vidéken élő tűzoltóparancsnok családja és a hozzájuk betegszabadságra látogató őrnagy különleges kapcsolatát mutatja be a korabeli magyar valóságába ágyazottan. Az előadás szereplőit zseniálisan ábrázolja művében az író, tipizálva a figurákat: a joviális tűzoltóparancsnok, az aggódó-óvó feleség-anya, a nővé érő húg, a részeges postás és az idegbeteg őrnagy figurákat. A Tótékat most a Szegedi Pinceszínház előadásában láthatják a Kamarateremben. A darab dramaturgja és rendezője Czene Zoltán, a szereplők: Rácz László, Papp Gabriella, Kancsár Orsolya, Kancsár József, Varga Bálint. A Tótékat akárhányszor is látták a színházkedvelők, mindig érdemes újra nézni, aki pedig nem látta még, annak pedig „kötelező”.

Február 26-án két népszerű, Gyulán élő zenész lép fel a Kamarateremben. Szabó Eszter és Kontor Tamás most egy rendhagyó koncerten látható. Szabó Eszter ezen az esten Edith Piaf számokat fog énekelni. Gitáron Kontor Tamás játszik. A népszerű zenész pár korábbi koncertjein ráadásnak eljátszott egy-egy Edith Piaf dalt is. A számok olyan jól sikerültek, hogy elhatározták, csinálnak egy olyan műsort, amikor csak a francia sanzonénekesnő számait énekli Szabó Eszter. Az est címe: Edith Piaf est. A gyulai Szabó Eszter, aki a Megasztár 3-ban tűnt fel, ígéretes karriert futott be, 2009-ben elnyerte az Év énekesnője címet, lemezét a Colorpop-ot pedig az év legjobb magyar albumának választották. A Kontor Tamás gitárossal készített lemezek közül több aranylemez lett. Vele együtt azóta is járják az országot, lépnek fel számos unplugged koncerten. Most egy ilyenen hallhatják őket itthon a gyulaiak a Várszínház Kamaratermében. De természetesen az est második részében más dalok is elhangzanak a két zenész előadásában. Kontor Tamás gitáros, énekes, zeneszerző szintén a Megasztár 3-ban tűnt fel. Itt ismerkedett meg párjával, Szabó Eszterrel, akitől két fia született. Játszott a Roy és Ádám és a KGB zenekarban. 2009 óta főleg Szabó Eszterrel lépnek fel közösen.

B.S.

Bővebben...

Ráadás karácsonyi koncert Kelemen Barnabással

A Gyulai Várszínház ráadás karácsonyi koncerttel lepi meg az érdeklődőket december 20-án, amelyre minden zenerajongót szeretettel várnak. Vendégük lesz Magyarország egyik legjelentősebb, Kossuth- és Liszt-díjas hegedűművésze, Kelemen Barnabás. A karácsonyi koncerten a népszerű művész virtuóz darabokkal kápráztatja el a közönséget. Műsoron szerepelnek Bach, Ysaye, Bartók és Paganini szóló hegedűre írt versenyművei.

Bővebben...