Események - 2018. június 27.

Székely János és a Caligula helytartója – kerekasztal-beszélgetés  

2018. június 26-27.: Székely János Napok

Székely János (1929–1992) erdélyi költő, író, drámaíró a 20. század második felének egyik legfontosabb alkotója. Székely Caligula helytartója című 1972-es drámájával (amelyet először éppen 40 éve mutattak be Gyulán, Harag György rendezésében) világirodalmi rangra is emelkedő életművet hozott létre, amely túllép és túlmutat a regionális (erdélyi) és aktuálpolitikai meghatározottságokon. Legjobb művei minden személyes vallomásszerűségük ellenére kifejezik a 20. századi ember transzcendens fogódzóktól való megfosztottságát, és egyetemes igénnyel fogalmazzák meg a szerző korának közösségi sorskérdéseit. is egyetemes igénnyel fogalmazzák meg. A Gyulai Várszínház kétnapos programsorozattal próbálja felhívni az életmű teljességére a figyelmet, mindkét nap végén a Caligula helytartója új bemutatójával.

A programsorozat a Magyar Művészeti Akadémia támogatásával valósul meg.

 

Székely János és a Caligula helytartója – Kerekasztal-beszélgetés

Résztvevők:

Elek Tibor, Gálfalvi György, Markó Béla, Szász János

Belépés díjtalan

Színlap

A nyugati hadtest – Hangjáték és CD-bemutató Székely János novelláiból

Online jegyvásárlás
Belépőjegy: 1.400 Ft

2018. június 26-27.: Székely János napok

Székely János (1929–1992) erdélyi költő, író, drámaíró a 20. század második felének egyik legfontosabb alkotója. Székely Caligula helytartója című 1972-es drámájával (amelyet először éppen 40 éve mutattak be Gyulán, Harag György rendezésében) világirodalmi rangra is emelkedő életművet hozott létre, amely túllép és túlmutat a regionális (erdélyi) és aktuálpolitikai meghatározottságokon. Legjobb művei minden személyes vallomásszerűségük ellenére kifejezik a 20. századi ember transzcendens fogódzóktól való megfosztottságát, és egyetemes igénnyel fogalmazzák meg a szerző korának közösségi sorskérdéseit. is egyetemes igénnyel fogalmazzák meg. A Gyulai Várszínház kétnapos programsorozattal próbálja felhívni az életmű teljességére a figyelmet, mindkét nap végén a Caligula helytartója új bemutatójával.

A programsorozat a Magyar Művészeti Akadémia támogatásával valósul meg.

 

A nyugati hadtest

Hangjáték és CD-bemutató Székely János novelláiból
Előadják: Schnell Ádám, Horváth Lajos Ottó, Széles Tamás
Közreműködik: Szokolay Dongó Balázs
Rendező: E. Román Kata

A Gyulai Várszínház és a Magyar Katolikus Rádió közös produkciója

Színlap

Székely János: Dózsa – monodráma 

Online jegyvásárlás
Belépőjegy: 1.200 Ft

2018. június 26-27.: Székely János napok

Székely János: Dózsa – monodráma

Előadja: Bartus Gyula
Zenész: Pribojszki Ferenc
Rendező: Árkosi Árpád

A Gyulai Várszínház bemutatója

 

Színlap

Székely János: Caligula helytartója

Online jegyvásárlás
Belépőjegy: 3.500 Ft – 3.000 Ft – 2.500 Ft

2018. június 26-27.: Székely János Napok

Székely János: Caligula helytartója
dráma három képben

Szereposztás: 
P.Petronius
, római patrícius, Caligula szíriai helytartója – Trill Zsolt
Barakiás,
a jeruzsálemi templom főpapja – Horváth Lajos Ottó
Decius, római lovag, caligula állandó követe – Rácz József
Probus, egy másik segédtisztBordás Roland
Petronius segédtisztje – Kristán Attila
I. Agrippa, palesztina királya – Bodrogi Gyula
Júdás,
zsidó politikus, az államtanács tagja – Szarvas József
Római katonák
, zsidó előkelőségek: – főiskolások

Díszlet – jelmeztervező: Vereczkei Rita
Dramaturg: Kulcsár Edit
Szakértő: Dr. Balázs Gábor
Ügyelő: Lencsés István
Súgó: Kabódi Szilvia

 Rendezőasszisztens: Herpai Rita
Rendező: Szász János

A Gyulai Várszínház és a Nemzeti Színház közös bemutatója

(Esőnap: jún. 28.) 

Bemutató előadás

 

Mit tehet Petronius, Szíria helytartója, ha Caligula, az őrült római császár, arra kötelezi, hogy a jeruzsálemi zsinagógába a szobrát állíttassa fel hatalmi szimbólumként? A Római Birodalom (jelképes) térhódítása súlyos vészteher az ottani zsidóságra nézve.

Petronius méltó ellenfélre lel a helyi főpap, Barakiás személyében, aki vitapartnereként lehetetlen morális helyzetbe hozza a rómait: egy nemzetet megsemmisíteni egy szobor miatt?

A lázadás és a lázítás nagyszerű drámája ez: képes-e Barakiás főpap szavakkal szétzúzni egy fennálló rendet, Caligula parancsát, felébredhet-e a helytartóban a kétely? Mert ha igen, nemcsak e rend omlik össze, hanem egy megingathatatlannak vélt ember, Petronius is elbukik.

A megoldás Caligula lefizetésében rejlik, amit Barakiás, az övéi nevében fel is vállal. Aranyat kilószámra a császárnak! A küldönc hozza is a hírt: Caligula kiegyezik. Ám az utolsó pillanatban, egy besúgó által felfejtett árulás folytán, Róma ura megváltoztatja döntését: a szobornak be kell kerülnie a templomba. Petronius élete legnagyobb dilemmája elé kerül: vagy teljesíti Caligula parancsát, s ezzel egy népet semmisít meg, vagy ő maga pusztul el…

Fotók: Eöri Szabó Zsolt

 

Interjú az előadás rendezőjével, Szász Jánossal
Készítette: Bóta Bábor

Caligula parancsa

Olvastam, hogy kellékes voltál negyven évvel ezelőtt a Caligula helytartójának ősbemutatóján Gyulán. Ez Harag György legendás előadása volt.
Sz. J.: Nemcsak kellékes voltam, hanem Harag mellett kvázi asszisztáltam. Végtelen türelemmel és szeretettel dolgozott a színészekkel, ehhez hasonlót más rendezőtől nem is láttam. Merte vállalni a tanácstalanságát is, sok megoldást a színészekre bízott. Hatalmas színészpedagógus volt.

Valamit netán át akarsz venni abból, amit ő a darabbal csinált?
Sz. J.: Nem. Fontos, hogy statisztálhattam, ott állhattam a Barakiást játszó Őze Lajos mellett, szakállt ragasztottak nekem. Amikor kellett, akkor buzgón helyeseltem Barakiásnak, vagy nem értettem vele egyet. Annyira szuverén csoda volt, amit Harag létrehozott, hogy nem is tudnék, nem is illene abból az előadásból bármit is átvenni. Persze valószínűleg nagyon is inspirált, de nem tudom megfogalmazni, hogy miben.

Egy másik erdélyi származású rendező, Taub János szintén ütős produkciót rendezett egykor a darabból Szolnokon. Hét éve műsoron van Szikszai Rémusz kiváló rendezése, ami a Szkéné Színházban látható, és pár esztendeje Bagó Bertalan ugyancsak izgalmas rendezésében Kecskeméten is műsorra tűzték a Székely-drámát.
Úgy tűnik, hogy benne van a levegőben.
Sz. J.: Ez a darab valahogy minden korszakban benne van a levegőben. Benne volt Ceau?escu idején, benne van most is, és benne lesz a későbbiekben is. Velőtrázóan tud a tegnapról, a tegnapelőttről, az aznapról és a holnaputánról is szólni. Arról, hogy a hatalom mit gondol magáról, modern és fontos darab.

Látszólag pedig nem történik sokkal több, mint hogy két pasas dumál benne. Ez lehetne akár dögunalom is.
Sz. J.: Hát lehetne, de az alapkonfliktus nagyon világos és rettenetesen kemény. Caligula kitalálja, hogy a jeruzsálemi szentélybe beviteti az őt ábrázoló szobrot. Ami egyenlő azzal, hogy a zsidó nép identitását eltörli. Emiatt ez hatalmas dráma. Azért nem gondolom, hogy csak két ember beszélget, mert ott van mögöttük a nép, illetve a hadsereg, ami által a diktatúra rá akarja kényszeríteni a zsidókra az elképzeléseit. A két ember beszélgetése alatt igen keményen ketyeg az óra. Hiszen ott áll egy római hadsereg, mialatt ők beszélgetnek. Ott áll három légió és negyvenezer ember.
Ez ebben az előadásban meg is jelenik majd.

Látható lesz a tömeg?
Sz. J.: Igen.

Ez egy olyan alapszituáció, ami ma nem nagyon van, nemigen fordul elő, hogy a hatalom és a leigázottak képviselői hosszasan beszélgetnek egymással.
Sz. J.: Ez már egyáltalán nem létező dolog. Úgy gondolom, hogy ez egy olyan darab, amit pontosan „be tud könyvelni” magának a néző. Le tudja venni, hogy miről van szó. Nem gondolom, hogy ennek a darabnak csak az a feladata, hogy aktualizáljon, inkább az, hogy meglehetősen erősen szóljon a jövőről. Meg a múltunkról és a közelmúltunkról szintén.

Mennyiben szól majd ez a produkció a múltról és a jövőről?
Sz. J.: Hát figyelj, ismersz már annyira, hogy nem nagyon szeretek előadás előtt beszélni arról, hogy mi az, amit elképzeltem. Ceause?cu idejében írta ezt Székely János, tehát effektíve a diktatúráról van szó. Csak ha az ember elkezd róla beszélni, akkor úgy érzem, hogy butulni kezd a darab. Ha elkezdek aktuálpolitizálni, kiverem belőle az örökérvényűséget. Az előadásban sem fogjuk ezt tenni, a néző fejében kell megfogalmazódnia annak, amit a darab közölni akar.

A darab egyébként olyan, hogy időnként felszisszen a néző, hogy te úristen, ugyanígy van ma is.
Sz. J.: Persze ez nagyon pontosan így van. Ezért fájdalmas lenne az aktuálpolitizálás.

Székelynek gyönyörű a nyelvezete, verses ez a darab, ettől eleve elemelt valamennyire.
Sz. J.: Van egy pátosza, emelkedettsége, de ugyanakkor nagyon húsbavágó. Ez ad neki szilárd alapot, mint egy háznak. Elképesztően gyönyörű a két érvrendszer, a helytartó Petroniusé és a zsidó főpapé, Barakiásé. Székely két egészen fantasztikus karaktert teremt meg. Világosan leírja, honnan, min keresztül hová jutnak. Egyébként minden színész eljött velem pár napja a visegrádi utcai zsinagógába, ahol Balázs Gábor filozófus beszélt nekünk a zsidó szokásokról. Nekem fontos, hogy zsidó dolgokról szólhatok, mert magam is az vagyok.

Van arra magyarázat, hogy Petronius miért nem viszi be a szobrot, ha ott áll mögötte a hadsereg? Miért áll le vitatkozni, sőt végül miért lesz meggyőzhető?
Sz. J.: Azért áll szóba Barakiással, mert kíváncsi. Az elején teljes meggyőződéssel beszél arról, hogy márpedig a szobrot be kell vinni, és egy mondatot sem többet, ez Caligula parancsa. Caligula pedig mindenekfelett áll, és istennek akarja nyilváníttatni magát, ezzel is nagyon világossá téve azt, hogy az elnyomó rendszer mire képes. Hosszú idő az út, mire Barakiás meggyőzi Petroniust, de hát a kíváncsiságára mindenképpen apellál. Olyan ez a darab, mint egy sakkmérkőzés, de a legjobbak sakkmérkőzése. Ennek a két embernek egészen fantasztikus lépései vannak egymással szemben.

Ez a két szerep két karizmatikus színészt igényel.
Sz. J.: Igen. Én eddig nem dolgoztam sem Trill Zsolttal, sem Horváth Lajos Ottóval, a Nemzetiben is utoljára Jordán Tamás igazgatása idején dolgoztam. És azt kell mondanom neked, hogy repülök a próbák alatt.

A Gyulai Várszínházban mutatjátok be a produkciót, ami aztán repertoárra kerül a Nemzetiben.
Sz. J.: A vár mindenképpen hoz egy történelmi leheletet. Ebben az esetben jeges leheletet. Vereckei Rita tervező, akivel, úgy néz ki, most már örökkön örökké együtt dolgozunk, egészen fantasztikus teret talált ki. Maga a szobor nagysága is megemlítendő, hatalmas, és többször megjelenik, igen fontos szereplője lesz az előadásnak.
A két említett főszereplőn kívül Rácz József, Bordás Roland, Kristán Attila, Bodrogi Gyula, Szarvas József, valamint egyetemisták játszanak az előadásban.

Bóta Gábor

Színlap

Powered by Events Manager