Szerb Antal – Utas és holdvilág

A hold foglyai

– Szerb Antal Utas és holdvilág című regénye és Forgách András Holdvilág és utasa című
színpadi adaptációja alapján

Rendező: Sopsits Árpád

A Gyulai Várszínház bemutatója

(esőnap: júl. 25.)

A szereposztás a következő:

Mihály – Orosz Ákos
Erzsi – Molnár Mariann
Ulpius Tamás – Jászbrényi Gábor
Éva – Zsigmond Emőke
Szepetneki János – Lendváczky Zoltán
Pataki Zoltán – Lendváczky Zoltán
Ervin – Hajdu László
Ellesley – Hajdu László
Millicent Ingram – Tankó Erika
Tolnai Sári – Ligeti Kovács Judit
Luthpali Suratgar – Páll Zsolt
Apa – Páll Zsolt
Pincér – Páll Zsolt, Szarvas Balázs

Bemutató: 2014. július 22., 20.30 óra
További előadások: 2014. július 23-24., 20.30 óra
Helyszín: Ladics-ház
(Esőnap: július 25., 20.30 óra  Ladics-ház)

A szerzőről

Szerb Antal (1901–1945) író, irodalomtörténész. 1924-ben magyar-német szakos diplomát szerzett. A szülői házból hozott irodalomszeretetet, tudománytiszteletet és igényességet piarista tanára, Sík Sándor és legjobban tisztelt mestere, Babits Mihály erősítették. Hosszabb-rövidebb időt Franciaországban, Angliában és Olaszországban töltött. Országos hírnevet szerzett neki az 1934-ben megjelent Magyar irodalomtörténet című munkája. Versei a lázas útkeresés, a szándékos meghökkentés programjából születtek. Pályakezdő éveinek novellái a történelmi múltba és a mesék időtlen világába vezetnek. 1937-től a Szegedi Egyetem tanára.

Ezekben az években főként az angolszász irodalommal és regényelmélettel foglalkozott. Az 1930-as években alkotott műveiben többnyire eltűnnek a történelmi ihletések, helyükre a csodák, a misztikus borongás lép (A Pendragon legenda, Utas és holdvilág). 1941-től szűkült alkotói tere: az előadásai elmaradtak, irodalomtörténetét betiltották. 1943-ban és 1944-ben munkaszolgálatra hívták, először Fertőrákosra, majd Balfra került, ahol a nyilasok embertelen körülmények között meggyilkolták, majd jeltelen tömegsírba temették.

A regényről

Szerb Antal regénye többsíkú, rendkívül összetett alkotás. Klasszikus realista polgári műként indul, egy átlagos pesti házaspár olaszországi nászútjának iróniával átszőtt ábrázolásaként. A nászút apró-cseprő kalandjai azután egyre fantasztikusabb színezetet kapnak, előbb a férfiról, azután lassanként a nőről is kiderül, hogy éppen nem átlagpolgári nosztalgiákkal, de ősi, mitikus vágyakkal telítettek. Cselekvéseik egyre inkább mélylélektani indíttatásúak lesznek, a realisztikus elbeszélésből mitológiai, kultúrtörténeti leírás kerekedik.

A regénybeli utas, nászútjáról a véletlen cinkossága révén, szinte holdvilágos transzban szökik meg fiatal felesége mellől, hogy kiegészítse, továbbélje azt az ifjúságot, mely visszavonhatatlanul elveszett. A regény arra az izgalmas kérdésre keresi a választ, hogy a lélek időgépén vissza lehet-e szállni a múltba, torzónak maradt élet-epizódokkal ki lehet-e teljesíteni, megszabadulhat-e az ember énje börtönéből, hazug „felnőttsége” bilincseiből, egy „nem égben köttetett” és talán mégis sors által kijelölt házasság diszharmóniáiból? Legeza Ilona

Szerb Antal örökösének az engedélyét a Hofra Kft. közvetítette.

Bővebben...

Kacorkirály – Sündisznócska lovagol – Alma

Kacorkirály – Alma –
Sündisznócska lovagol

– bábelőadás –

Ötletgazda és játékmester:
Soós Emőke
Fordítás, színpadra alkalmazta:
Farkas Wellmann Éva
Díszlet: Lenkefi Deák Réka
Zene: Lovas Gábor

A Fabatka Bábszínház 2003 januárjában alakult meg.
Elsődleges céljuk, hogy az óvodások és az alsó tagozatos
iskolások – az ismert vagy kevésbé ismert meséken keresztül
– megismerhessék és megszerethessék a színházat, színházi
élményt nyújtva megszerettessük ezt a komplex művészeti
formát, gyarapítva ezzel a színházat szeretők számát.

Az előadás megtekintése díjtalan

A Fabatka Bábszínház előadása

Előadás: 2014. augusztus 8., 18.00 órakor
Helyszín: Vár mellett

Bővebben...

Németh Ákos – Babett hazudik

Kortárs magyar dráma – felolvasószínház

NÉMETH ÁKOS:

BABETT HAZUDIK

 Izgalmas mai történet tinédzserekről

 

BABETT                                          Császár Réka

NINA                                               Sipos Viktória

SIMON                                            Rózsa Krisztián

KARIN         tizenévesek                   Makra Viktória

RENDŐRNŐ                                    Tari Teréz

BABETT ANYJA                             Kolti Helga  

 

Sorozatszerkesztő-dramaturg: Lőkös Ildikó

 

Rendező: Vidovszky György

Babett úgy mesél az álmairól, hogy közben mindenki
valóságnak hiszi. Ártatlan játéknak indul, aztán tragédiába
fordul. Ki a felelős? Mit tehet a felnőtt?

Németh Ákos legfrissebb darabja közéletünk problémáit
járja körül, miközben a tizenévesekre fókuszál.

„Szóval Londonba akartok menni? Hát legyen. De miért vagytok ilyen
kis gyávák? Élni tudni kell. Legyen egy hét New York. Ezt kérem apámtól
szülinapomra, egy utazást, akivel én akarom. Azt fogja mondani »Édes kicsikém,
hát kirándulni akarsz a barátaiddal? Hát nem mondom, sok pénz,
de egyszer tizenöt az én kis hercegnőm.« Elviszem közületek azt, aki ajándékot
ad nekem. Két vagy három embert.”

A felolvasást beszélgetés követi
a szerzővel és az alkotókkal.

Előadás: 2014. augusztus 6., 20.30 órakor
Helyszín: Ladics-ház

Bővebben...

Zelei Miklós – Zoltán újratemetve

Zelei Miklós: Zoltán újratemetve

Gyimocska szovjet közhatárőr – KRÉMER SÁNDOR
Zoltán Zoltán/Gagarin – RÁCZ JÓZSEF
Juli – TARPAI VIKTÓRIA
Pártszekretár Jancsi – SZABÓ IMRE
Pártszekretár Jancsiné – BÉRES ILDIKÓ
Dr. Zoltan idegsebész – KACSUR ANDRÁS
Anna – VASS MAGDOLNA
Izumrud Abdullovics Szultannuradov – IVASKOVICS VIKTOR
Lityinant Glubinko Szultannuradov – SŐTÉR ISTVÁN
Tejbusz Irina Szergejevna – OROSZ MELINDA
Bözse néne kolhozista – KACSUR ANDREA
Jenci bácsi – VARGA JÓZSEF
Pásztor Elemér helyi római katolikus pap – TÓTH LÁSZLÓ
John Zoltán – FERENCI ATTILA
Mary – GÁL NATÁLIA
Danyiela – DOMÁRECKÁJÁ JÚLIA
Újságíró – OROSZ IBOLYA

Díszlet, jelmez: ALEKSZANDER BELOZUB

Rendező: VIDNYÁNSZKY ATTILA

A Beregszászi Illyés Gyula Magyar Nemzeti Színház előadása

(esőnap: aug. 6.)

A kárpátaljai Zoltánovics Zoltánnak az volt a végakarata, hogy a határ túloldalán, néhai menyasszonya, Kaposi Júlia mellé temessék el. A lány egykor abba halt bele, hogy Zoltánt elhurcolták a Gulagra. Zoltán temetését azonban a hatóságok nem engedélyezték odaát, a határőrség föltartóztatta a halottat, és végül a helyőrség udvarán temették el. A rendszerváltás után családja kihantoltatta, és megpróbálta ismét teljesíteni a végakaratát, azonban ez a próbálkozás is meghiúsult. A történettel akár egy napilap hátsó oldalán, a színes hírek között is lehetne találkozni. Zelei Miklós a határral kettészakított közösségek tagjainak abszurd, szürreális sorsával újságíróként került kapcsolatba 1994-től, amikor A kettézárt falu címmel 2000-ben megjelent dokumentumregényéhez gyűjtött anyagot, a ma Ukrajnához tartozó Kisszelmenc és a Szlovákia területén lévő Nagyszelmenc történetét kutatva. Munkája közben helyi polgári jogi kezdeményezés indult a falu főutcáját kettéválasztó vasfüggöny lebontása és egy átkelőhely megnyitása érdekében. Zelei Miklós a kezdeményezés mellé állt, és 2004. április 26-án az Amerikai Egyesült Államok kongresszusának emberi jogi frakciója is meghallgatást tartott Washingtonban Szelmenc ügyében. A két magyar polgármester, Kiszelmenc és Nagyszelmenc vezetője mellett Zelei Miklóst is meghallgatta a grémium, később a magyar országgyűlés külügyi bizottsága. A gyalogosok és biciklisek előtt reggel nyolctól este nyolcig nyitva tartó határátkelőhely 2005. december 23-án nyílt meg. A Zoltán újratemetve című „tragigroteszkről” pedig azt mondja, közel húsz év kutatás tapasztalataiból merít.

Bővebben...

Shakespeare Fringe Fesztivál – Lóvátett lovagok

W. Shakespeare: Lóvátett lovagok

Előadja az IMPRO Stúdió

CSIZMARIK DÓRA, GÁBOR MÁRKÓ, GARGYA BALÁZS,
HADADI MÁRIA, IVASKÓ GERGELY, KUN ÁRON,
LIPTÁK LÁSZLÓ, MÁRKOS EMESE, NÉMETH JANÓ,
NÓGRÁDI CLAUDIA, PÓCSA PETRA, SIMONY ATTILA,
SKRIONYA RÉKA, TICHY-RÁCS ÁDÁM, VARGA NORBERT
RENDEZTE: BARTÓK GERGELY

Navarra királya és három lovagja esküt kötnek, hogy három évig csak a tanulásnak szentelik életüket és minden földi élvezettől távol tartják magukat. Fogadalmukat
azonban nem sokáig sikerül megtartaniuk, ugyanis megjelenik a francia királylány kíséretével, köztük három bájos udvarhölggyel. Megindul tehát a cselek, színlelések, hamis és igaz színvallások sokasága, ugyanis a fiúk mindenféle eszközökkel megpróbálják leplezni egymás előtt, hogy szerelmesek.

Előadás: 2014. július 12., 18.00 órakor
Helyszín: Vár előtt

Bővebben...