Nyári fesztivál

„Arany 200 busz” – a Petőfi Irodalmi Múzeum mozgókiállítása

Az Arany évhez kapcsolódóan lesz egy egyedi látványvilágú mozgókiállítás augusztus 3-6-ig „Arany 200 busz” néven, amely versek, képek, különféle dokumentumok, manuális játékok és digitális eszközök, valamint relikviamásolatok segítségével mutatja be Arany János életművét, kapcsolatait és költészetének máig ható jelentőségét.

A kiállítás díjtalanul megtekinthető egész nap a Kossuth u. 13 szám alatt.

Színlap

Állat(i)mese – eltáncolt mesejáték

Gyermekjegy: 1.500 Ft, Felnőttjegy: 2.500 Ft

Online jegyvásárlás

Szabó Attila – ifj. Mlinár Pál – Lovas Gábor:
Állat(i)mese
eltáncolt mesejáték

Mi, emberek, hajlamosak vagyunk kivetíteni saját tulajdonságainkat a minket körülvevő állatvilágra is. Így lesz az egyszeri rókából egy sunyi, minden hájjal megkent gazember, a nyusziból az eszes, bár félénk fürgelábú, vagy éppen a bikából a nem annyira okos, de erőtől duzzadó izompacsirta. Holott ezek az állatok valójában egyszerű élőlények, csupán mi, emberek varázsolunk belőlük gyámoltalan áldozatot, vagy éppen fenevadat, szörnyeteget. Az Állat(i)mese csak részben állati, hiszen egy ízig-vérig emberi történetet mesélünk és táncolunk el, amihez segítségül hívjuk az egyfarkú, kétszárnyú, négylábú, tízkörmű, szőrös barátainkat.

Színlap

Rongy Elek, a példakép – bábelőadás

Belépés díjtalan

Makkon Hízott Nagy Macának tizenharmadik malaca, a kákabelű, satnya, göthös Rongy Elek nem elégszik meg a neki szánt sorssal és nem hajlandó egyszerű tisztességes hentesáru lenni mint a testvérei, ezért úgy dönt, hogy disznófősajt lesz – avagy semmi. Céljai elérése érdekében mindenen és mindenkin átgázol. Pályafutása teli van csalással, hazugsággal, átveréssel.

Színlap

Arany János: A nagyidai cigányok

Belépőjegy: 2.000 Ft – 2.500 Ft – 3.000 Ft

Online jegyvásárlás

Arany János: A nagyidai cigányok

-szinopszis-

Mottó:
„ Részeg ember ez a világ:
Ötször hatszor egy nyomba hág;
Kész ugorni hegyen völgyön
S felbukik a sima földön.”
(Arany J.: A világ 1852)

Színlap

Arany János: A nagyidai cigányok

Belépőjegy: 2.000 Ft – 2.500 Ft – 3.000 Ft

Online jegyvásárlás

Arany János: A nagyidai cigányok

-szinopszis-

Mottó:
„ Részeg ember ez a világ:
Ötször hatszor egy nyomba hág;
Kész ugorni hegyen völgyön
S felbukik a sima földön.”
(Arany J.: A világ 1852)

Színlap

Szigligeti Ede – Vecsei H. Miklós – Kovács Adrián: Liliomfi

Belépőjegy: 3.000 Ft

Online jegyvásárlás

Ennek a darabnak már a címe is ámítás – Liliomfit nem is Liliomfinak hívják, sőt, másképp. De ezzel nincs egyedül: itt senki sem az, aki, és semmi nem az, ami. Még a hazugság sem igazi hazugság, hiszen színészek hazudnak, márpedig azoknak rendes ember szavát sem hiszi amúgy sem. Az efféle helyzetekből a való életben cifra kis bonyodalmak szoktak adódni – és nincs ez másképpen ebben a népszínműben sem, ahol senki sem az, aki, viszont minden ajtó fülekkel van kitapétázva, és minden fillér kölcsönben van – a különbség talán egyedül annyi, hogy itt végül minden és mindenki a helyére kerül, a szerelmesek egymáséi lesznek, a hoppon maradtak megtanulják hazájuknak tekinteni a hoppot, a pénz pedig – és talán mégiscsak ez a legfontosabb – a családban marad.

Színlap

Majdnem valaki – Udvaros Dorottya zenésestje

Belépőjegy: 3.000 Ft

Online jegyvásárlás

A várszínpadon Udvaros Dorottya ad koncertet Majdnem valaki címmel.

A dalokat Bereményi Géza írta. A koncerten Hrutka Róbert és zenekara működik közre. Udvaros Dorottya három évtizeddel első lemeze után elkészítette sokak által várt második önálló albumát a Majdnem valaki címmel, amelyet a várszínpadon augusztus 7-én hallgathatnak meg az igényes zene kedvelői. A dalok szövegeit Beremény Géza írta és ezúttal is a férfi-nő viszony finom árnyalatait vizsgálják, a nyolcvanas évek hangulatát persze felváltotta napjaink világa – 21. század címmel született is egy dal. “Hiába az azóta eltelt sok-sok év, a szerelem ügye Gézát és engem is lázba tud hozni, és mindketten úgy érezzük, hogy még mindig van mondanivalónk és ezer kérdésünk róla” – mondja Udvaros Dorottya.

Színlap

Apám ablakából az ég

Belépőjegy: 3.000 Ft – 3.500 Ft – 4.000 Ft

Online jegyvásárlás

Az Apám ablakából az ég című előadás az élet egyik legfontosabb titkába nyújt betekintést: hogyan igyekszünk férfivá válni, hogyan történik meg mindez küzdelmesen, mégis észrevétlenül. Ha azt mondjuk: „élet”, mindannyian másra gondolunk, épp úgy, mint amikor azt mondjuk: „apa”. Ezért a mi előadásunk nem több és nem kevesebb, mint hogy közös élményként megfogalmazza, hogy végül mind ugyanarra gondoljunk: apánkra. A nő ugyanúgy része történetünknek, mint a férfi – hiszen nincs borsó a héja nélkül, és nem akad levél fa nélkül. Az Apám ablakából az ég sokféle színpadi és hétköznapi eszközzel vezet végig egy képzelt történeten, nemcsak tánccal és zenével, hanem a bábszínház, a film és az élőszó eszközeivel is, járva a számunkra – és a nézők számára – kijelölt úton. A darab egyben köszönet is: hogy elmondhassuk, milyen jó járni elődeink útján, hogy elmesélhessük, milyen hihetetlen nyomokat hagytak maguk után.

Színlap

Utcaszínház – Sztefan Canev: Johanna második halála

Utcaszínház – Sztefan Canev: Johanna második halálafrancia népi legenda

Játsszák:
JOHANNA – Sallai Zsóka
HÓHÉR- Szabó Zoltán
ISTEN – Lakatos Viktória

Rendező: Gulyás Attila

Színlap

A háromágú tölgyfa tündére – bábelőadás

A háromágú tölgyfa tündére – népmese 

Ezt az előadást is együttesen alkotja a mesemondás, bábozás, népi éneklés és élő népzenei kíséret.

Előadja: Fabók Mariann – színművész, bábművész

Zeneszerző és zenei kíséret: Keresztes Nagy Árpád – népzenész, kobzos énekmondó

Sűrű erdő közepében gazból gyütt boszorkány őriz ódon tölgyfába zárott három tündérleányt. Mesénk arról beszél, hogy éretlenke, de jó lelkületű királyi fiú mint szabadítja meg ezeket, mint veszejt el közülük kettőt, s mint szeret meg egyet halálosan. De kettejük boldogságára várni kell türelmesen: hiszen a gazból gyütt boszorkányt sem kell félteni! Ámító fondorlatossággal széjjel szakítja az egymásnak teremtetteket, a tündérleányt több ízben elveszejti, s haj, mi kegyetlenségeket nem mível! De, hogy a szép, szelíd, tartózkodó, s kezdetekben erőtlen tündérleány mint kap erőre, s az éretlenke királyi fiúból mint válik igaz, nyitott szemekkel élő királyi személy, s hogy kettejük fényes szerelme legyőzi- e a sötét fondorlatokat, azt csak azok láthatják, kik megtekintik előadásunkat.

Játékidő: 50 perc, 5 éves kor felett ajánljuk.

 

Színlap

Vörösmarty Mihály: Csongor és Tünde

Belépőjegy: 2.000 Ft – 2.500 Ft – 3.000 Ft

Online jegyvásárlás

Vörösmarty Mihály: Csongor és Tünde

A boldogságkeresés meséjét az innovatív színházi rendező, Balázs Zoltán állítja színpadra. A Maladype Színház művészeti vezetőjének rendezői koncepciója, a Csongor és Tünde egymás mellett futó hétköznapi, szimbolikus és mágikus történetszálait DNS-spirálként tekeri egymásba. A Vörösmarty Mihály szövegében egymásra vetülő gondolati síkok és komplex-tükröződések adta lehetőségeket kibontva, az összművészeti puzzle szervesen egymásra épülő elemei a szöveg, a látvány, a pontosan megtervezett mozdulatok és az (opera)zene. Az előadás kerüli a témában szunnyadó didaktikus megközelítést és rávilágít arra, hogy a kettő (az Én és a Másik) egymás nélkül nem létezhet; egymást feltételezi és kiegészíti…..animus és anima. Az egymásba átolvadó Nő és a Férfi „személyiség-modell” redukált és integrált kettőssége, a játszók és a közönség által megteremtett “imaginárius térben”, találhatnak egymásra…

Szereplők:
Szilágyi Ágota, Sipos Marianna, Tankó Erika, Kéringer László, Fekete János „Jammal”, Denk Viktória, Bödők Zsigmond, Bartha Lóránd, Balogh Eszter

Zene: Sáry László
Díszlet: Balázs Zoltán
Jelmeztervező: Németh Anikó
Rendező: Balázs Zoltán

A Gyulai Várszínház és a Maladype Színház közös bemutatója

(Esőnap: augusztus 13.)

Színlap

Vörösmarty Mihály: Csongor és Tünde

Belépőjegy: 2.000 Ft – 2.500 Ft – 3.000 Ft

Online jegyvásárlás

Vörösmarty Mihály: Csongor és Tünde

A boldogságkeresés meséjét az innovatív színházi rendező, Balázs Zoltán állítja színpadra. A Maladype Színház művészeti vezetőjének rendezői koncepciója, a Csongor és Tünde egymás mellett futó hétköznapi, szimbolikus és mágikus történetszálait DNS-spirálként tekeri egymásba. A Vörösmarty Mihály szövegében egymásra vetülő gondolati síkok és komplex-tükröződések adta lehetőségeket kibontva, az összművészeti puzzle szervesen egymásra épülő elemei a szöveg, a látvány, a pontosan megtervezett mozdulatok és az (opera)zene. Az előadás kerüli a témában szunnyadó didaktikus megközelítést és rávilágít arra, hogy a kettő (az Én és a Másik) egymás nélkül nem létezhet; egymást feltételezi és kiegészíti…..animus és anima. Az egymásba átolvadó Nő és a Férfi „személyiség-modell” redukált és integrált kettőssége, a játszók és a közönség által megteremtett “imaginárius térben”, találhatnak egymásra…

Szereplők:
Szilágyi Ágota, Sipos Marianna, Tankó Erika, Kéringer László, Fekete János „Jammal”, Denk Viktória, Bödők Zsigmond, Bartha Lóránd, Balogh Eszter

Színlap
1 2 3